Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Keve, A., Zsák, Z. ; Kaszab, Z.: A fürj gazdasági jelentősége

Secale céréale L. — Rozs 6 eset 82 mag Triticíum aestivum L. — Búza 54 « 928 « Hordeum vulgare L. — Árpa 28 « 303 ' « Eragrostis pooides Beauv. — Kis tőtippan 6 « 47 « Deschampsia caespitosa(L.)Beauv.— Gyepes sédbúza 1 « 225 « Holcus lanatus L. — Pelyhes selyemperje 1 « 2 « Avena saliva L. — Abrak zab ...20 « 181 « Agrostis alba L. — Tarackos tippan 1 « — « Phleum pratense L. — Réti komócsin 2 « 6' « Digitaria ischaemum (Schreb.) [Mühlenb. —Apró ujjas muhar 9 « 99 « « sanguinalis (L.) Scop. — Pirók ujjas muhar 10 « 144 « Panícum miliaceum L. — Köles 19 « 1000 « Echinochloa crus-galli (L.) Beauv.—-Kakaslábfű 17 « 121 « Setaria glauca (L.) Beauv. — Fakó muhar 181 « 15 432 « « italica (L.) Beauv. — Olasz « 10 « 252 « « viridis (L.) Beauv. —Zöld « 123 « 12 791 « Meghatározhatatlan (Indeterm.) ... 5 « 17 « Egyéb növényi alkatrészek : elvétve néhány levéltöredék. Zúzókő főképen az Adom's-termést nagyobb számban tartalmazó néhány gyomorból hiányzik. Láthatjuk a felsoroltakból, hogy a pázsitfűvek és a hüvelyes növények magvai fordulnak elő nagyobb számú : 23, illetve 19 fajjal. De míg a hüvelyesek nem játszanak komoly szerepet a fürjek táplálkozásában — hiszen csak szórványosan és csekély darabszámmal vannak képviselve — addig a pázsitfűvek magvait, terméseit a megvizsgált 286 gyomortartalomból 265-ben, vagyis az esetek 92,7%-ában állapítottuk meg. Ügy az előfordulás gyakoriságát, mint a talált magvak átlag darabszámát tekintve két vadmuharfaj : a fakó muhar és a zöld muhar viszi a vezérszerepet a fürjek táplálkozásában. Előbbinek 181 esetből (63,2%) 85, utóbbinak 123 eset (43%) alapján 102 az átlagos darabszáma. Ezt az arányt egyedül, de csak részben közelíti meg a 86 esetben (30%) előforduló tarlóvirág ; magvainak átlag darabszáma ugyanis megegyezik a fakó muharéval, tehát ugyancsak 85. — Aránylag magas átlaga van : 66 db a fehér libatopnak, de mindössze 33 eset (11,5%) alapján. Megemlíthetjük még a vadrezedát 35 esetből (12%) 41-es, továbbá a porcsinkeserűfüvet 45 esetből (15,7%) 33 darabos átlaggal. Ezek után lássuk, hogy milyen szerepe van gabonaféléinknek — beleértve a másodvetemény kölest is — a fürjek táplálkozásában : Legnagyobb esetszáma 54 (18,9%) van 17 db-os átlaggal a búzának ; az árpa már csak 28 ízben (9,8%) került elő : átlag magszáma 11 db. Zabot mindössze 20 (7%) gyomortartalomban találtunk 9 db-os átlaggal, míg a 6 esetben megállapított (1,7%) rozs átlaga 5 db. Ezekkel szemben a kölesmag átlagos darabszáma jóval magasabb, viszont az esetek száma csupán'19 (6,6%). Még megjegyezzük, hogy a gabonafélék fogyasztása — miként ez a kísérő tarlógyomok magvaiból is megállapítható — túlnyomóan aratás utánra esik, tehát nem tekinthető közvetlenül okozott kártételnek. Bogyós növények a hamvas szeder és a fekete csucsor. A fás növényeket a fehér akác képviseli ; az olajos magvakat a ricinus és a kender. A mérges növényeket *-gaI jelöltük, közöttük a szédítő vadóc kizárólag a Kőszeg környékén elejtett fürjek gyomrából került ki. A növényi táplálék megítélésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a fürj kistermetű madár, mely nem szokott a növényekre felugrálva magokat csipkedni,