Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Móczár, M.: Magyarország és a környező területek dongóméheinek (Bombus Latr.) rendszere és ökológiája

környékének hártyásszárnyú rovarai (Jászberényi áll. lie. és tanítóképző int. Évkönyv*, 1939, p. 1—8). — M ó c z á r, L. : Zur Ökologie zweier Apiden (Zool. Anz., 123, 1938, p. 90—95). — Móczár, L.: Dongóméhfészkek Erdélyben. (Természet, 37, 1941, p. 44—46). — Móczár, L. : Beiträge zur Kenntnis der Hymenopteren-Fauna der Umgebung von Kassa (Fragm. Faun. Hung., 4, 1941, p. 107—114). — Móczár, L. : Hymenopterológiai jegyzetek, IV. (Fol. ent. Hung., 8, 1943, p. 84—86). — Móczár, L. : Adatok a Hoplomerus sp. és B. derhamellus K. etc. etnológiájához. (1. c, 2, 1947, p. 13—17). — Móczár, L: Neue Angaben zur Kenntnis der Hymenopteren-Fauna des Komitates Bars (Fragm. Faun. Hung., 10, 1947, p. 59—60). — Móczár, L. : Beiträge zur Kenntnis der Hymenopteren-Fauna Siebenbürgens (1. c, 10, 1947. p. 85—99). — Móczár. L. : Die Seehöhe und die ökologischen Gesichtspunkte in der Bezeichnung zoographischer Gebietseinheiten (Fragm. Faun. Hung., 77, 1948, p. 85—89). — Móczár, M. & H en t er, P. : Újabb adatok Magyarország Hymenoptera-faunájához (Rovartani Lapok, 14, 1907, p. 200—210)'. —• M ó c z á r, M. : Újabb adatok Kiskunfélegyháza környékének Hymenoptera-faunájához. Neuere Beiträge zur Hymenopteren-Fauna der Umgebung von Kiskunfélegyháza. (1. c, 18, 1911, p. 95—96). — P a n f i 1 o v, D. V. (Trudii Vszeszojuznogo Etnomologicseszkogo Obcsesztava, 33, 1951, p. 116). — P i 11 i c h, F.: Simontornyai Hymenopterákról. Hymenopteren von Simontornya (Rovartani Lapok, 25, 1918, p. 72). — P i 11 i c h, F.: Die Hymenopteren-Fauna Simontornyas (Ent. Jahrbuch, 1936, p. 133—147). —• P i 11 i o n i, B. : Die Hummeln und Schmarotzerhummeln der Balkan-Halbinsel, II. (Mitt. Kgl. Naturw. Inst. Sofia, 12, 1939, p. 114—115). — P i 11 i o n i, B. : Die Variabilität des Bombus agrorum F. in Bulgarien (Mitt. Kgl. Naturw. Inst. Sofia, 14, 1941, p. 311). — P o s t n e r, M. : Biologischökologische Untersuchungen an Hummeln und ihren Nestern (Veröffentlichungen a. d. Mus. Natur-Völker- und Handelskunde in Brehmen, 2, Reihe, A, Heft 1, 1951, p. 45— 86). — S c h i n, B. : Adatok Huszt és környékének faunájához (Rovart. Lapok, 16, 1909, p. 37— 38). — Schmie-deknecht, O. : Apidae Europaeae. Die Bienen Europa's. (Gumperdae et Berolini, Tom. 1, 1882, Tab. 8—12). — Schmiedeknecht, O. : Die Hymenopteren Nord- und Mitteleuropas (G. Fischer, II. Aufl. 1930, p. 849—850). — Szilády, Z. : Magyarországi rovargyűjtésem jegyzéke. Verzeichnis meiner Insektensammlungen in Ungarn (Rovart. Lapok, 21, 1914,

p. 78—95). — V á n g e 1, J. : Adatok Magyarország rovarfaunájához, III. (I. c, 72, 1905, p. 165—168). — Vei lay, J. : Adatok Szeged faunájához. Beiträge zur Fauna von Szeged (1. c, 6, 1899, p. 121—125). — V o g r i n, V. : Adatok Stridóvár környékének Hymenoptera-faunájához. Beiträge zur Hymenopteren-Fauna von Stridóvár (1. c, 25, 1918, p. 87—92). — Zilahi— Kiss, E. : Újabb adatok Magyarország Hymenoptera-faunájához. Neuere Daten zur Hymenopteren-Fauna von Ungarn (1. c, 22, 1915, 76—86). — Zilah i—

S e b e s, G. : Neue Fundorte von einigen Hymenopteren auf der ungarischen Tiefebene (Fragm. Faun. Hung., 2, 1939, p. 61—64). rSystème et écologie des bourdons (Bombus Latr.) de la Hongrie et de ses régions voisines Par M. Móczár Budapest L'auteur traite la matière de Bombus casé dans la collection du Musée National d'Histoire Naturelle. II s'occupe de leur classification systématique, de leur répartition, des données de leur fréquence et de leur dimension, et enfin de leur écologie. La clé de détermination contient 192 variétés (ssp., m., f.). Entre elles 4 variétés signifient de nouveautés pour la science. Voiic leur description : 1. B. pratorum f. hyperburellanus nov. Sa dimension, sa taille, et sa coloration est analogue à celle du i.burellanus K., seulement les poils sont noirs sur le troisième et quatrième segments dorsal. Cotypus : 8 ç? ; Felsőhági-Vysnic Hágij, leg. M é h e 1 y, 5 ; leg. M é h e 1 y, 1914. VII. 1., 2 # ; Dévény-Devin, leg. M é h e 1 y 1 ê. 2. B. pratorum f. hypertatranus nov. Grandeur, taille et coloration ressemble à celle du tatranus Rad., seulement les poils du quatrième et cinqième segments dorsal (Tergit) sont noirs. Cotypus : 3 g : Felsőhági-Vysnic Hágij, leg. M é h e 1 y, 2 <?. Székelykeresztúr-Cristur, leg. L. M ó c z á r, 1943. VI. 21., 1 $. 3. B. confusus f. albofasciculatus nov. Pareil à l'espèce typique, seulement, il porte sur le premier segment de touffes de poils blancs de ses deux côtés. Holotype 1 Ç. Pokorágy-Slovenska Pokorada, leg. J. S z a b ó-P a t a y, 1915. VIII. 2.