Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)

Herrmann, M.: A Bükk-hegység fiatal harmadkori magmás kőzetei és tufái

A Bükk-hegység fiatal harmadkori magmás kőzetei és tufái írta : Herrmann Margit, Budapest A címben jelzett terület geológiai viszonyairól az irodalomban ismertetett adatokat S c h r é ter Zoltán munkái nyomán a következőkben lehet összefoglalni : A Bükk-hegység délkeleti dombvidékét a harmadkori üledékes és magmás kőzetek építik fel, s azokat a negyedkor képződményei fedik. A földtani felépítésben szerepelnek : az alsó eocén tarka homokos agyagja, terresztrikus konglomerátuma, brecciája ; a felső eocén nummulinás mészköve, márgája,, konglomerátuma, eruptív tufája ; az alsó oligocén márgája ; a középső oligocén kiscelli agyagja, homokköve, kavics- és konglomerátuma ; a felső oligocén homokos agyagja, az alsó miocén alsó riolittufája, az alsó miocén régibb, akó riolitlávaárjai, az alsó miocén felső riolittufája (az alsó riolitlávaárak felett) ; az alsó miocén felső riolitlávaárjai és piroxénes dacitlávatakarói (melyek a riolittufák felett fekszenek) ; az alsó miocén piroxénes dacittufái ; a felső miocén homok, kavics, agyagrétege és riolittufája ; az alsó pliocén pannóniai képződményei (homok, agyag) ; ezeket a harmadkori képződményeket fedik a negyedkori pleisztocén és holocén kavics,- lősz-, homokos-, iszap- és humuszrétegei. E dolgozat egyik célja volt e terület harmadkori kiömlési kőzeteinek (plagioklászriolit-, dacit-, andezit-) és ezek tufáinak (riolittufa, dacittufa, andezittufa) mikroszkópi meghatározása és így a makroszkopikusan csak nehezen megkülönböztethető kőzetek szétválasztása, amivel pontos adatokat szolgáltat e terület geológiai térképének elkészítéséhez, azaz a kiömlési kőzetek és azok tufáinak szétválasztásához. Körülbelül 120 előfordulás kőzetét vizsgáltam meg. A kőzetek tárgyalásánál célszerűnek látszott, hogy azokat a kitörések sorrendjében és a kitörések kora szerint csoportosítva ismertessük. Tehát : 1. alsó miocén, alsó riolittufák; 2. alsó miocén, alsó riolitjávaárak ; 3. alsó miocén, felső riolittufák ; 4. alsó miocén, felső riolitlávaárak és piroxénes dacitlávák ; 5. alsó miocén, piroxénes dacittufák ; 6. felső miocén (szarmata) riolittufák. Külön tárgyaljuk területünk legbázikusabb kitörését, a Tibolddaróc közelében levő Előhegy andezitjét és andezittufáját. 1. Alsó miocén korú, alsó riolittufák A közvetlen a felső oligocénra települő riolittufák két vonulatban húzódnak területünkön. Schréter Z. egy északnyugati s egy délkeleti vonulatot különböztet meg ; szerinte az északnyugati és a délkeleti vonulatot egy törésvonal választja el egymástól. Az .északnyugati vonulat az Egertől északra lévő Felnémet-, illetve Egertől kiindulva, az Egertől keletre lévő Mészhegy-, Nyergeshegyen át Noszvajtól keletre, délkeletre s tovább Cserépfalutól északkeletre, a Mészárnyékban figyelhető jól meg.