Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 3. (Budapest 1953)
Bohus, G. ; Podhradszky, J.: A búza kőüszögjét okozó Tilletia-fajok hő- és talajnedvesség igényére vonatkozó vizsgálatok
fokon elterjedésének kedveznek. Ebben találjuk magyarázatát annak, hogy a T. foetida Földünkön a szárazabb sztyep-klímájú területeken elterjedtebb, míg a T. triticoides a csapadékosabb és tengeri klímájú vidékek kórokozója. Azokon az átmeneti területeken, ahol mind a két faj megvan, szárazabb vagy nedvesebb évek periodikus váltakozása egyik vagy másik faj elszaporodását és előnyomulását eredményezheti. Még élesebb lehet a különbség nedvességigény szempontjából a T. caries és a T. foetida között. Savulescu azt tartja s a kőüszögfajok földrajzi elterjedése ezt teljes mértékben igazolja is, hogy a T. triticoides elterjedési területe a T. caries és T. foetida elterjedési területei között alakult ki, ott, ahol a külső adottságok a T. foetida zóna után a T. caries számára még nem kedvezők. Ezeken a vidékeken a T. triticoides a T. cariest helyettesíti. A természetben a kis eltérések s különbségek összegeződve jelentős hatásokat váltanak ki ; ez magyarázza, hogy a két faj között fennálló talajnedvességigénykülönbség, a két faj földrajzi elterjedésében sokszor egész éles elkülönülést, szétválást eredményez. Nyugat- és Északeurópában szintç egyeduralkodók a lécesspórájú Tilletia-íajok, míg Középeurópában és a száraz kontinentális területeken a T. foetida az elterjedt faj. Magyarországon, ha a kőüszögfajok elterjedését nézzük, a fenti megállapítások megerősítéseként a csapadékmennyiség és fajok elterjedése között határozott összefüggést látunk. Ezt szemlélteti a IV. tábla is. Az ország délKeleti, keleti és középső részén az évi csapadékmennyiség legfeljebb 650 mm, általában 600 mm alatt van, ennek megfelelően P o d h r a d s z k y (1951) vizsgálata szerint, a T. foetida előfordulása ezeken a területen 95% felett van (Csongrád megyében 100%, Békésben 100%, Hajdú-Biharban 98%, Szabolcsban 96%, Szolnok megyében 96%, Pest megyében 98%, Bács-Kiskunban 99%, Tolnában 98% 0 , Fejérben 98%). Tehát a T. triticoides előfordulása és kártétele oly alacsony, hogy szinte elhanyagolható és így e területek a T. foetida elterjedési zónájába tartoznak. E területektől északra és különösen nyugatra emelkedik a csapadékmennyiség és amint Podhradszky vizsgálatai kimutatták, nagyobb mértékben jelentkezik a T. triticoides kártétele (Somogy megyében 13%, Zala megyében 26%, Vas megyében 23%). Ahol tehát az évi csapadékmennyiség 650 mm felett van, a T. triticoides elterjedése is jelentős lehet, kártételével számolni kell. Magyarországon azonban olyan összefüggő nagyobb területünk nincsen, ahol a T. triticoides és T. caries fajok túlsúlyban volnának, csupán néhány község (Cák, Velem, Rábatótfalu, Bázakeretye, Dámoc, Felsőgagy, Babocsa, Vértestolna) határában okozzák e fajok a kőüszögfertőzések nagyobb hányadát, így csak következtetni tudunk arra, hogy kb. 1000 mm lehet az az évi csapadékmennyiség, amely fölött a T. triticoides és T. caries fajok állandó túlsúlyban jelentkeznek a kőüszögfertőzésben. A romániai csapadékviszonyokat és a kőüszögfajok elterjedését vizsgálva, ott is azt állapíthatjuk meg, hogy a 600 mm évi csapadékmennyiségnél kevesebb évi csapadékú területeken a T. foetida elterjedtebb, mint a többi fajok. Alföldünk folytatásában — a határon túl —• Bihar,' Arad és Temesvár vidékén (ahol az évi csapadék 600 mm alatt van) a T. foetida van túlsúlyban. 600 mm-nél kevesebb az évi csapadék Románia déli és keleti részén, a Havasalföldön, a Duna-deltában, Dobrudzsában. A T. foetida itt is mindenütt elterjedtebb, mint a többi Tilletia faj, sőt egyes területeken kizárólag ez a faj okoz kárt a búzában. Erdély közepén és a Maros jobbparti területén, továbbá Kolozsvár vidékén az alacsony, 600 mm alatti évi csapadékmennyiség visszatükröződik a T. foetida 70 és 80%-os jelentkezésében. Románia északi határterületének 1000 mm feletti évi csapadéka a nedvesség-igényesebb léces-spórájú kőüszögfajok előtérbe nyomulását okozza. ÉPP így az ország délnyugati részén, valamint több — kisebb területre szorítkozó —
