Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1952)
Párducz, B.: Új gyorsfestő eljárás a véglénykutatás és oktatás szolgálatában
mintegy fojtásként, hogy az apró fajták ki ne fussanak az intermédium utolsó cseppjeivel. Az eljárás kivitelét illetően részleteiben az alábbiakra kell tekintettel lennünk : ad 1. A vizsgálandó anyagot a zavaró tisztátalanságoktól, különösképpen a gombafonalaktól, gondosan meg kell tisztítanunk, mivel azok a kezelés során az egysejtű szervezetekhez tapadnak, centrifugáláskor az egész vizsgálati anyagot csomókba egyesítik és így megakadályozzák, hogy a reagensek egyenletesen, minden oldalról egyformán érjék a szervezeteket. Emellett ajánlatos az anyagota centrifugálás és tiszta vezetékvízzel való felöntéssel a rögzítés előtt egyszerkétszer átmosni. ad. 2. Rögzítőszerként legjobban bevált a következő keverék : 80 ccm 1—2%-os 0s0 4 + 20 ccm conc. HgCI 2 vizes oldata. Különböző szervezetek, ill. különböző sejtkikülönödések színezésére az A p á t h y - féle sublimát-osmiumot (25 ccm l° 0-os 0s0 4 destillált vízben — 0,02 grNaJOg), Gelei formol-osmiumát (1 ccm 1%-os 0s0 4 destillált vízben + 1—2 csepp kereskedelmi formalin) és a G о 1 g i - keveréket (2 térf. 3%-os K 2Cr 20 7 + 1 térf. 1%-os 0s0 4) alkalmazhatjuk sikerrel. Bizonyos esetekben tűrhétő eredményeket ad az egymagában alkalmazott tömény sublimât, az A p á t h y - féle sublimát-alkoholos keverék (3—4 gr HgCl 2 + 0,5 grNaCl + 100 ccm 50%-os alkohol), továbbá a Gelei-féle formol -sublimât (95 ccm 7%-os HgCl 2 -j- 5 ccm kereskedelmi formalin) is. — Az üvegtubusba a tenyészvízhez viszonyítva általában kétharmad mennyiségű rögzítőoldatot számítunk. A legtöbb alkalmazott rögzítőszer esetében, az aránylag rövid rögzítési idő alatt, az anyag teljes megkeményedése nem következik be; ez a körülmény — amint alább látni fogjuk — a mikroszkopikus vizsgálat szempontjából egyenesen előnyös. ad. 3. A pác előállításához 10 g halványibolya vastimsó-kristályt oldunk 100 ccm desztillált vízben ; centrifugálás után a rögzítőfolyadékot leöntjük a vizsgálati anyagról, a tubust félig töltjük destillált vízzel, majd ugyanannyi mennyiségű törzsoldattal teljesen feltöltjük. »Érett«, legalább egyhetes festékoldat alkalmazása esetén %—1 perccel emelnünk kell a pácolás időtartamát. ad 4. Az anyag kimosása oly módon történik, hogy a centrifugálás s az antemédium Ieöntése után az üledékre destillált vizet öntünk, a csövecske váltakozó átfordításával az anyagot óvatosan felkeverjük, majd újabb centrifugálás után a vizet leöntjük. ad 5. Hämatoxylin-oldat : 0,5 g hämatoxylin puriss. +10 ccin 96%-os alkohol + 90 ccm H 20 ; felhasználás előtt, már a tubusban, azonos mennyiségű destillált vízzel hígítjuk fel, ugyanúgy, mint a pácot. Időről-időre ellenőrizzük a festődés folyamatát olymódon, hogy pipettával kevés anyagot kiveszünk a tubusból és mikroszkóp alatt, immerziós lencse segítségével megvizsgáljuk. Amint a festődés kellő intenzitását elértük, a lecentrif.igált anyagról a festékoldatot leöntjük s egyszeri destillált vízzel való átmosás után vezetékvízbe tesszük. Túlöreg és főként már használt hamatoxylin-oldatot, amely tehát magasabb oxidációs fokozatokban, oxyhämateinekben túlságosan gazdag s amelynek diffúziós képessége a jelek szerint jelentősen megcsökken, ne használjunk. 1—6 hetes, halványpiros és használatlan oldat mindig jobb eredményt ad, mint az öreg, piszkos-barnásszínű festékoldatok. Minél érettebb a festék és miné! rövidebb a pácolási idő, annál intenzívebb és elektivebb színeződést kap.ink, viszont -a festéshez szükséges idő is megnövekedik. Amint látható, a fentebb ismertetett eljárásban az újdonság abban van, hogy egyrészt a gyorsrögzítésnek már Gelei által sikerrel alkalmazott elvét a kevesebb reagenssel dolgozó és egyszerűbben keresztülvihető He i d e n h a i nféle vashämatoxylines módszerrel kapcsoltam össze, másrészt magát a festést az eredeti előírástól eltérően nem regressziven, hanem progresszíven alkalmazom. A módszernek további lényeges, a gyorseljárások elvének megfelelő jellemzője, az egyes reagensek feltűnően rövid hatásideje. Ezekkel a módosításokkal nemcsak a festőeljárás érzékenységét, szeszélyességét sikerült tovább csökkentenem, hanem a munkamenet lényeges lerövidítését is el tudtam érni. Míg az eredeti előírás szerint a vashämatoxylines készítmények előállítási ideje minimálisan 24 óra, a differenciálás folyamatának teljes kiiktatásával, továbbá a pácolás és festés időtartamának néhány percre való leredukálásával már egynegyed óra alatt kifogástalan készítményekhez juthatunk. Főként a rövid pácolási időtartamnak és a progresszíven alkalmazott festésmódnak következménye továbbá, hogy a felületi sejtszervecskék és a magvak distinkt színeződése mellett, maga a sejtplasma csaknem teljesen színtelen és átlátszó 8
