Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1943)

Kolosváry, G.: Cirripedia Thoracica in der Sammlung des Ungarischen National-Museums

(Trans. Arctic Inst. 2, 1932, p. 59—62). — 95. TARASOW, N. I.: Regarding the knowledge of the arctic fauna of Cirripedia Thoracica (Trans. Arctic Inst. 2, 1932, p. 59—62). — 96. TENGSTRAND, G.: Balanus improvisus eiusque praesentia in aestuario fluminis Gota (Fauna och Flora 3, 1931, p. 108—112). — 97. TORTONESE, E.: Il litorale tripolino nei suoi carateri fisici e biologici (Riv. Biol. Coloniale, 1, 1938, p. 435—458). — 98. TOWLER, E. D.: An analysis of the intertidal barnacle communities of the San Juan Archipelago (Publ. Puget Sound Biol. Stat. 7, 1930, p. 225—232). — 99. VÁTOVA, A.: Elenco degli animali marini Rovigno (Not. 1st. Biol. 4. 1932, p. 1—12). — 100. VÁTOVA, A. Compendino della flora e fauna del mare Adriatico (Comitato Thalassograf. ital. 143, 1928. Rovigno). — 101. VORTSMAN, A. G.: Biologische Notizen betreffs der sessilen Fauna im Hafen der Stadt Amsterdam (Zool. Anz. 109, 1935, p. 76—80). — A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM CIRRIPEDIA THORACICA ANYAGÁNAK RENDSZERTANI, ÖKOLÓGIAI ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI FELDOLGOZÁSA. Irta: DR. KOLOSVÁRY GÁBOR (Budapest). Szerző a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában őrzött kacslábú rákok elterjedési, társulási, mélységbeli, s egyéb adatait bocsátja közre. Az adatok eredetiek és ki vannak egészítve az eddig ismert világirodalom adataival. Számos új előfordulási adatot ismertet, úgyszintén sok, eddig nem ismert társulási viszonyt tár fel, valamint a mélységbeli ismereteinket is több esetben javítja és kiegészíti. Ez utóbbi tekintetben három fő csoportot különböztet meg: 1. az árapályzónában már megjelenő fajok, melyeknek mélységbeli adatai is a legszélsőségesebbek (kivéve a Chthamalidákat) ; 2. a vízfelszín és mérsékeltebb mélységek között élő fajok; 3. középmélységek rétegeiben élő fajok csoportját. Szerző több ritka fajról is megemlékezik, melyek az európai múzeumokban sem gyakoriak. Az anyagot a rákgyűjtemény számára háromféle úton gyűjtötte össze: 1. külföldi szakemberekkel való csere, 2. saját gyűjtései és 3. a molluszka gyűjteményben tengeri kagylók és csigák héján talált példányok összeszedésével. E legutóbbi eljárás kapcsán köszönetét fejezi ki DR. WAGNER jÁNOS-nak a molluszka-gyűjtemény őrének, ki szíves volt a gyűjteményt rendelkezésére bocsátani. A teljesség kedvéért feldolgozta szerző az ásatag anyagot is, kiegészítve ezzel azt a képet, mely a Nemzeti Múzeum kacslábú rákgyűjteményéről megalkotható volt. A dolgozat nem csak rendszertani, hanem ökológiai, állatföldrajzi is, mert úgy a horizontális, mint a vertikális elterjedésnek legújabb összefoglaló világképét nyújtja.