Rotarides Mihály - Székessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 36. (Budapest 1944)

Zsivny, V.: Vivianit Kisbányáról

ANNALES HIST.-NAT. MUSEI NATlONALiS ÍÍUNGARTCÍ. XXXVI. PARS MIN. GEOL. PAL. 1943. VIVIANIT KISBÁNYÁRÓL. Irta: ZSIVNY VIKTOR (Budapest). (Az I. táblával és egy szövegábrával.) A vivianit kisbányai előfordulását 1937-ben már röviden ismertettem.

1 Jelen dolgozatomban előzetes közleményem adatait e vivianit morfológiai sajátságai és paragenetikai viszonyainak részletesebb leírásával egészítem ki. Az ott ismertetett kivételes nagyságú, az a, b, ill. c tengelyek irányában 38*5, 36, ill. 65 mm méretű, 141'4 g súlyú vivianit-kristályhalmaz (leltári száma: w 188), melyet az I. tábla 1—4. ábrái négy oldalról természetes nagyságban mutatnak, a főtengellyel párhuzamos öv szerint kifejlődött, (010) szerint nagyobbára táblás egyénekből áll, melyek (010)-val parallellen vagy hypoparallellen nőttek egymáshoz. Rajtuk az a {100}, m {110}, w {Ï01}, v {111} b {010}, y {310}, z {112} formák lapjait figyelhettem meg. E formák megállapítására a következő szögadatok szolgáltak:

2 észlelt számított (010) : (110) 54° 6' 54° V : (110) 53° 56' 54° V (no) : (310) 22° 21' 22° 22' (Ï00) : (101) 54° 43' 54° 40' (101) : (ill) 29° 58' 29° 47' (112) : {i\2) 31° 31" 31° 28' 1 Szerző a Szent István Akadémia IV. osztályának 1937. évi február hó 19-i felolvasó ülésén „Újabb ásványelőfordulások Magyarországon" címmel tartott előadásában előzetes közleményként bemutatta a kisbányai vivianitot az ugyanonnan származó tetraedrittel (freibergittel) és a már régebben ismeretes, de újabb előfordulású antimonitta], továbbá az erzsébetbányai (régi nevén Oláh-Láposbánya) wolframittal és fluorittal együtt. Az előadás kivonata „Ujabb magyarországi ásványelőfordulások" címmel „A Szent István Akadémia Értesítőjé„-ben (12, 33—57, 1937 [megj.: 1938-ban]) jelent meg. 2 E kristályhalmaz, mely 10 cm átmérőjű kristálytartó asztalkára volt helyezve nemcsak nagy méreténél és az egyének hypoparallel helyzeténél fogva, hanem a reflexek tökéletlensége (többszörös-, halvány reflexek, reflexsávok) miatt is nem kis nehézséget okozott a goniométeres mérésnél. 8 Két párhuzamosan összenőtt subindividuum lapjai közti beugró szöget mérve.