Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 34. (Budapest 1941)

Hering, E. M.: Fruchtfliegen von Neu-Guinea. (Dipt.) II. (38. Beitrag zur Kenntnis der Trypetidae)

schlank, schwarz und schwarz behaart, so lang wie das ganze Praeabdomen. Beine einschließlich der Hüften ganz gelb. Die Flügel wie bei der verglichenen Art gezeichnet, mit den folgenden Unterschieden: Die Basis der Csc ist breit hyalin, mit dem hyalinen Endfleck der Cc

2 verschmelzend, so daß nur ein schwarzer, kleiner Fleck an der Costa bleibt. In Csm jenseits ta ist nur der größere hyaline Tropfen vorhanden, der kleinere fehlt. Im ta-Rahmen hängen 3—4 hyaline Tröpfchen. In Cd liegt ein Tropfenpaar etwa in Verlängerung des ta, die Cp

2 besitzt im Innern 2 hyaline Tropfen. Die Cp

3 erscheint viel deutlicher noch gegittert. Flügellänge 2 mm. 9-Type von Seleo, Berlinhafen, N. Guinea, leg. BÍRÓ 1896. GYÜMÖLCSLEGYEK ÚJ-GUINEÁBÓL. (DIPT.) IL írta: DR. HERING E. M. (Berlin). Szerző újabb, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött új-guineai származású gyümölcslégy-anyagot vizsgált át, amelyben Lsmét nagyobb számú új fajt talált. Eltekintve az egész índoausztráliai tartományban elterjedt Dacináktól, a legtöbb leírt faj a pápuái területre jellemző; ez Aonatkozik elsősorban a Clusiosoma fajokra és a szerző által jelen cikkben leírt Rabaulia fajra. Figyelemre méltó az új Staurella flavina HER., amely a maláji tartományból leírt St. circumscripta HER. és a jávai Sí. latilimbata END. fajokhoz áll legközelebb; tehát Új-guinea faunájában maláji színeződést jelent. A jelen dolgozatban leírt új fajok száma 12. Annalos Musei Xationalis Hungarici XXXIV. 1