Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 34. (Budapest 1941)

Szalay, L.: Grundlagen zur Kenntnis der Hydracarinen-fauna des Komitates Bars in Ungarn

BARS VÁRMEGYE HYDRACARINA-FAUNÁ JÁNAK ALAPVETÉSE. írta: DR. SZALAY LÁSZLÓ (Budapest). A németnyelvű dolgozat DR. DUDICH ENDRÉnek több éven át folytatott barsvármegyei állatvilágkutatásaiból a víziatkákra vonatkozó eredményeket tartalmazza. Miként a dolgozat rendszertani részében részletesen olvasható, a megye átkutatott területéről 88 fajt,, illetőleg alfajt, változatot sikerült kimutatni; közülük több faj, illetőleg változat faunaterületünk állatvilágára újnak bizonyult, sőt 9 faj és 4 fajváltozat a tudományra is új volt. A gyűjtött és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrizett anyag környezettani, faunisztikai és állatföldrajzi szempontból egyaránt értékes, mert hazánk, egyúttal a Duna-medence víziatkavilágára vonatkozó ismereteinket tetemesen, bővíti. A dolgozat környezettani része a kimutatott alakokat aszerint tárgyalja, hogy azok miként oszlanak el a megye területén található* különböző típusú vizekben. Az állatföldrajzi részben a szerző megállapítja, hogy Bars vármegye víziatkavilága meglehetősen kevert jellegű. Az Európában mindenütt gyakori alakokat leszámítva ugyanis a fajok javarésze arra utal, hogy Felső-Magyarország, általában hazánk és KözépEurópa víziatkavilága között jól felismerhető faunisztikai összefüggés van. Egyes alakok (Megapus barsiensis, M. nodipalpis var. fluviaUlis, Lebertia dalmatica) viszont a délszláv, illetőleg a balkáni, mások (Hydrachna Skorikowi, Lebertia caucasica) az orosz, illetőleg az ázsiai, az Aturus fontinalis és Xystonotus Willmanni nevű fajok pedig az északeurópai víziatkavilággal való faunisztikai kapcsolatokra utalnak.