Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 33. (Budapest 1940)

Wagner, H.: Neue Molluskenfunde aus Kleinasien

UJABB ADATOK A KISÁZSIAI MOLLUSZKÁK ISMERETÉHEZ. Irta: DR. WAGNER JÁNOS (Budapest). Dr. VASVÁRI MIKLÓS I. és II. kisázsiai kutatóútján gyüjiött Molluszka-anyagot a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjében (LVI. és LVII. kötetek, 1937— 38) már feldolgoztam volt, mikor a mult esztendőben a fenti gyűjtésből újabb csigák kerültek elő. Ezek között néhány rendkívül érdekes, ritka alak is akadt, melyek feltétlenül megérdemlik, hogy róluk még külön is megemlékezzünk. Fenti kis németnyelvű cikkem tehát az előző két tanulmányom pótlásaként jelenik meg, s benne elsősorban az újonnan kapott fajokat tárgyalom, másodsorban pedig a VASVÁRi-féle gyűjtésből előkerült valamennyi Molluszka-alak egyesített jegyzékét közlöm. Az újabban előkerült fajok közül nagyon érdekes egy valószínűleg a Pseudamnicola genusba tartozó héj, valamint az a néhány Bythinella, melyeket VASVÁRI malatiai forrásokból gyűjtött. Lehet, hogy ez utóbbiak egy még eddig ismeretlen, új faj képviselői, mely azonban nagyobb összehasonlító anyag hiánya miatt most még nem írható le. A most feldolgozott állatok közül meg kell még emlékeznünk a Gyraulus albopersicus GERM, nevű Planorbidáról, mely a Nemzeti Múzeum gyűjteményében eddig még nem volt meg, valamint az eddig ugyancsak hiányzó Imparietula blanda arctespira Mouss. nevű földrajzi alfajról, melyet VASVÁRI Mardin közelében gyűjtött. Előkerült ezenkívül a Buliminidák közül még a Petraeus halepensis PFR. nevű faj egy példánya is, ez mint tudjuk, főleg Szíriában és Mezopotámia felső részében terjedt el. A pótlólag kapott újabb kis anyaggal együtt összesen 78 Molluszka faj és alfaj került elő a VASVÁRi-féle kisázsiai gyűjtésekből. Közülük 16 a Nemzeti Múzeum gyűjteményében eddig még nem volt meg. Ezekből különösen értékesek az Agriolimax Ananomi SIMR., a Mesolimax Brauni POLLRA és a Milax Kusceri H. WAGN. nevű hazátlan csigák, továbbá a ritkább Theba-íélék (Theba melitenensis P. HESSE, Metatheba orientális P. HESSE, M. samsunensis PFR.), valamint a Pupillidák és az Enidák családjából hozzánk jutott újdonságok (Orcula és Imparietula-íajok).