Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Móczár, L.: Redősszárnyú darazsaink (Fam. Vespidae) elterjedése a történelmi Magyarországban

Alapfannáját a 23—23 % nyugatmediterrán és északeurópai, a 17.9 % holarktikus, a 12.8—12.8 % pontomediterrán és európai fajok szolgáltatják. Mint színező elemet kell felemlíteni a 7.6 % palaearktikus és a 2.5 % középeurőpai fajokat. Az északeurópaí fajok az Alpokból, Karinthia felől nyomultak be. Középeurópai faja kevesebb van, mint az előző körzetnek volt, e tulajdonsága déli fekvésével függhet össze. Az Alföld, a Dunántúli Középhegység, a Mecseken át állandóan emelkedő nyugatmediterrán fajok százaléka az ország egész területén ebben a körzetben a legnagyobb. A Karszton érdekes faunának kell lennie, sajnos errevonatkozólag még semmi adatunk sincs. — Faunájára jellemzők anyugatmediterrán, északeurópai, pontomediterrán és a közép európai fajok, 3. körzet: Adriai tengerpart. Erről a területről az eddig ismert fajok a következők: 1. Macrovespa crabro, Dolichovespula media, silvestris, norvegica var. saxonica, Vespa ruf a, germanica, vulgaris. II. Eumenss coarctâtus, var. obscurus, var. mediterraneus, Odynerus Daniid, Polistes gallica, opinabüis. III. O. parietum, var. gazella, var. renimaculata, minutus, reniformis, laevipes. IV. O. gracilis, oviventris, callosus, quadrifasciatus, var. nigripes, P. Kohli. VII. Discoelius zonalis, E. arbustorum, 0. Chevrieranus, graphicus, floricola, femotatus, spiricornis. VIII. E. unguiculatus, O. nugdunensis, alpestris, egregius, innumerabilis, ephippium, Rhynchium oculatum, P. foederata, M. orientális. X. O. limbiferus. Az alapfauna legnagyobb részét (az össz. fauna 24.3 %-át) pontomediterrán elemek alkotják, melyek az egész ország területén a tengerpart felé növekedve itt érik el a maximumot. Hogy nem az Alföldön találtuk a legtöbb pontomediterrán fajt, annak az aránylag hiányos gyűjtésekből származó pontatlanságon kívül az is lehet az oka, hogy a Földközi Tenger partvidékén melegkedvelő fajok elterjedésének nagyobb lehetőség kínálkozott, mint a többé-kevésbhé erősen függőleges tagoltságú szárazföldön. Jelentős szerepe van az alapfaunában a 18.8—18.8 % nyugatmediterrán és holarktikus elemeknek, továbbá a 13.4 % északeurópai elemnek. Színező elemek: palaearktikus és európai (10.7—10.7 %) elemek, továbbá a fauna jellegéhez szorosan hozzátartozó, 2.6 %-ban jelenlevő illyr elem. — Jellemző a faunára aponto- és a nyugatmediterrán fajok nagy mennyisége.