Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Móczár, L.: Redősszárnyú darazsaink (Fam. Vespidae) elterjedése a történelmi Magyarországban
A Noricum valóban az Alpok kiágazása, mint azt ENTZ (BREHM, Vol. X. p. 343—345) megírta. Faunája egészen sajátságos, főleg északeurópai, boreo-alpesi és nyugatmediterrán fajokból áll, már ez is eléggé megokolja a Pannonicumtól való elválasztását. A Moesicumban még több déli elem található, hasonlóan boreo-alpesi fajokkal, tehát ez sem maradhat a Carpaticumban. A Magyar Középhegységet Praepannonicum néven KOLOSVÁRY nyomán, mint külön kerületet tárgyalom. Északi részét (BörzsönyBükk hegys.) nem csatolhatom a Carpaticumhoz, mint azt Soós tette, egyrészt azért, mert hiányoznak belőle a Carpaticumra oly jellemző boreo-alpesi fajok, másrészt mert pontusi fajok is élnek e területen. De nem csatolhattam a Pannonicumhoz sem, mint azt SZENT-IVÁNY és KASZAB tette, mert nyugat-, ill. pontomediterrán fajainak százaléka jóval kevesebb az Alföldé mellett és a hegyvidékekre jellemző északeurópai eredetű hegyi fajoknak az alföldiekhez viszonyított többsége ellenben jelentős és élesebb határt von a két terület között. Hasonlók a viszonyok a Középhegység dunántúli részében is. Itt is hiányoznak a boreo-alpesi fajok, az északeurópai fajok száma nagyobb, ponto-mediterrán fajainak a száma pedig kevesebb a környező alföldekhez viszonyítva. E két rokon vonású és a környező területektől különböző faunajú teriiletet legcélszerűbb egyesíteni. Arra vonatkozólag, hogy e kerület felvonulási területe, ill. ősszigete-e a mediterrán elemeknek, mindezideig nincs egyetlen hymenopterologiai bizonyíték sem. Hasonlóan nincs e területnek endemizmusa sem, amely egysége mellett szólna ugyan, de ez a bizonyíték hymenopterologiai szempontból korántsem olyan értékű, mint más csoportoknál pl. Aranea, Mollusca. Az Illyricum határát a nyugat- és a pontomediterrán fajok növekvő mennyisége miatt én is Pécsig, ill. a Dunántúli Zala-, Somogymegye dombvidékéig vonom meg. Az Eperjes-Tokaji-Vulkánsort még a Carpaticum első körzetének tartom, míg KASZAB a Tenebrionidák alapján már a második körzethez csatolja. A legdélibb részét, a csaknem különálló Tokaji hegyet pedig a budapesti Sashegyhez való nagy hasonlósága, továbbá a sok mediterrán elem miatt kiveszem a Carpaticumból és a Praepannonicumhoz csatolom. Az ország többi részét illetőleg megegyezik felosztásom az említett szerzők térképével, ezért ezeket itt nem ismétlem. A történelmi Magyarországot tehát hymenopterologiai, ill. a redősszárnyú darazsak szempontjából a következő állatföldrajzi kerületekre, dl. körzetekre osztom fel (4. ábra XXX. old.) :
