Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Zsivny, V. ; Tóth, G.: Újabb fosszilis gyanta a kiscelli agyagból

a) Szén és hidrogén meghatározása PREGL szerint: 3.641 mg gyanta adott: 11.450 mg C0

2-ot és 3.754 mg H

a

0-et, 3.715 „ „ „ 11.673 „ „ „ 3.894 „ Talált értékek: 85.77, 85.67 % C. 11.54, 11.73 % H. b) Kén-meghatározás CARIUS szerint: 60.31 mg gyanta "adott: 1.190 mg BaS0

4-ot, 51.34 „ „ „ : 1.030 „ Talált értékek: 0.27, 0.28 % S. c) Hamu meghatározása: 3.641 mg gyanta adott: 0.004 mg hamut, 3.715 „ „ „ : 0.006 „ Talált értékek: 0.11, 0.16 % hamu. A megvizsgált új gyanta kémiai összetétele: 85.72 % C, 11.63 % H, 0.27 % S és 2.24 % O. Tehát egyike a szénben dúsabb ásványigyantáknak. Oxigént is tartalmaz s a kénezett szénhidrogénnek felfogható k i s c e 11 i t tői lényegesen alacsonyabb kéntartalmával is különbözik. Nitrogént nem tartalmaz és hamumentesnek tekinthető. Százalékos összetétele tekintetében legközelebb áll az 01 anesti-i gyanta hoz, melyet MuRGOCl G. a rumäni ttől eltérő gyantának tekint és olánestii g e d a n i tnak nevez,

7 míg SCHMID L. arumäni tek közé sorozza,

8 továbbá egy keletindiai fosszilis gyantához,

9 a Highgate-gyant ához,

10 a MELVILLE W. H. által elem7 Az olánestii gyanta friss állapotban mintha ragadós olajjal volna bevonva; ez azonban néhány óra alatt teljesen elpárolog s az ásvány rendes gyantaszerű, borostyánkő habitusú lesz. Erősen fluoreszkál (sötét olívzölden, zsírosan, más fluoreszkáló borostyánkőhöz hasonlóan). Keménysége 2-5—3. Hevítve 165°—250° között H

O

0, olaj és kevés SO,, eltávozása mellett valamelyes kolofónium visszamaradásával elbomlik. [MURGOCI G., Asoc. Romána pentru inaintarea si respändirea sciintelar, Memoriile Congresului de la Jasï, Bucarest (1903), 1—34, referálva: Zeitschr. f. Krsyt., 41, 318—320, (1906).] Mint feltűnően különböző adatokra rá kell mutatnunk arra, hogy míg MURGOCI közleményének referátuma szerint (az eredeti nem volt hozzáférhető számunkra) az olánestii gyanta hevítésénél S0

2 távozott el, addig a kiscelli gyantánál mindig H2S fejlődött. 8 DOELTER C., Handbuch d. Mineralchemie, IV. 3., 935. — Ez utóbbi felfogás mellett ez a gyanta volna az eddig ismertetett legmagasabb széntartalmú rumänit. 9 BERENDT G.-nél idézve, Schriften d. königl. Physikalisch-Ökonomischen Ges. zu Königsberg, 13, 135, (1872). 10 A Highgate-gyanta vagy fosszilis copal a highgatei (London közelében!