Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

fajától eltérő (SACCO: 29. XV. 1. és p. 61.) új speciesét sikerült észlelni anyagunkban. Mérete: 15/13 mm. Példányunk mindkét teknőjével megmaradt, díszítéses kőbél. A jobban megmaradt balteknő jellegei, ill. eltérései a fenti, olasz Elvezianoból leírt fajtól a következők. Alakja alul erősen kiszélesedő. Búbja nem szögellik ki annyira, mint a T. miorugosusé. Mellső részén erős bemélyedése van úgy hogy ez erős szárnyszerű függeléket vág le a testről. Gyöngébb behajlás hátul is észlelhető rajta. A héj kisebb voltához képest jóval erőteljesebb mélységű, koncentrikus barázdák borítják be a felületét. 198. * Axinus unicarinatus NYST. (NYST: Rech. coqu. foss. d'Anvers p. 6. I. 22. és KOENEN: Marin. Mitteloligocén. XXVII. 9a—1.) Fajunkat már az irodalom is felemlítette HoFMANNnak a M. Kir. Földi Int. gyűjteményében levő, (általa meghatározott) igen töredékes példánya alapján. (BOGSCH: p. 24.) Nemzeti Múzeumi anyagunkból (^pa. 809. sz.) egy 5.5/4 mm-es, jól megtartott, jobbteknőre valló, díszítéses kőbél került ki, amelyen nemcsak a hátulsó harmadban látszik meg teljességében a mély benyomat, hanem a héj gyenge hullámosságát és vékony, koncentrikus gyűrűkbői álló díszítését is jól mutatja. 199. Axinus (Cr\ptodon) cfr. rollei (May.—Gümb). DREGER. (DREGER: III. 1—2.) A fenti fajt DREGER ábrázolta először, ezért őt kell igazi auktornak tekinteni. Lerajzolt példányaiból az első szám alatti egyezik a mi, erősen elmarkazitosodott, balteknőre valló, 9.5/10.5 mm-es kőbelünkkel. (A DREGER féle, 2. sz. alatt ábrázolt forma azonban már nem tipikus Axinus rollei, hanem legfeljebb átmeneti alak.) Példányunk búbjának erősebb kihajlásában, így excentrikusabb voltában tér el valamennyire DREGERnek eléggé szimmetrikus alakjától. 200. Axinus (Crypfodon) subangulatus R. HÖRN. (HÖRNES R.: Die Fauna des Schliers von Ottnang. p. 373. XIII. 21—22.) A häringi faunából DREGER által cfr.-el felemlített, k. miocén SchHerékből leírt fajnak számos példánya került ki anyagunkból, ill. a kiscelli agyagból. Ezek a törzsfajjal teljes mértékben megegyeznek. Azonkívül egy pár, már elütő változat, ill. átmeneti alak is van. 201. Axinus (Cryptodon) subangulatus R. HÖRN. nov. var. pongráczi. (III. T. 15. f.) A 200. sz. alatti törzsfajtól erősen elütő, 24/27 mm-es, balteknőre valló, díszítéses kőbelünk (a jobbteknőnek megfelelő is látszik valamennyire a kőzetben) egészen négyszögletes formájú. Alul és felül kiszélesedő. Elülső részén gyenge kihajlás van. Hátulsó részén a betűrendes is elég gyenge. Gyengébb megtartású.