Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

138. *Leda modesta Wr. (WOLF: XXI. 8a—b.). Ez a Bajorországból leírt, kis forma anyagunkban is elég gyakori. 139. Leda modesta WF. nov. var. trigonalis. (II. T. 4. f.). WOLF (XXI. 8a—b.) törzsalakjától búbja erős kiugrásában, közel központi helyzetében, s így eléggé szimmetrikus voltában tér el egy mindkét oldalán meglehetősen kihegyesedő, sűrű fogazatú, 3.5/2 mm-es kőbelünk, melyet azért külön varietásnak vettünk. 140. Leda brevis KOEN. (KOENEN: LXXV. 3—4.). A gyakori északnémet oligocén fajnak anyagunkból is számos kisebb-nagyobb példánya került ki. Ezeknél kisebb variálás is észlelhető, de az alakok gyengébb megtartása miatt ezeket egyelőre nem lehetett számbavenni. 141. Leda cfr. nana KOEN. (KOENEN: LXXV. 12—15.) Egyetlen 6/3.5 mm-es, mindkét teknőjével szereplő, kissé elnyomott alakunk a fenti északnémet oligocén fajjal elég jól egyezik. 142. Leda (Lembulus) emarginnlata LAM., var. saccyi COSSM.— PEYR. (COSSM.—PEYR: 1912. V. 58—60.) Apró, 5.5/2.5 mm-es, hosszúkás és erős koncentrikus rovátkokkal díszített példányunk a fenti francia fajhoz, ill. változatához igen közel áll. 143. Leda (Lembulus) gracilis, nov. sp. (II. T. 5. f.) Egyetlen, 6.5/3.5 mm-es, héját épségben megőrzött balteknőnket, minthogy igen hosszúra nőtt hátsó része és szabadszemmel simának látszó (de nagyítóval megtekintve igen vékony, sűrű koncentrikus lemezekből álló) héjdíszítése van, új fajnak kellett venni. Elülső peremrésze kissé lekerekített. Hátulsó peremének végén gyenge behajlás észlelhető. 144. Leda (Lembulus) cfr. biali COSSM.—PEYR. (COSSM.—PEYR.: 1912. V. 61—64.) Egyetlen, gyengébb héjmaradványokat megőrzött, kissé hosszúkás kőbelünk a fenti francia miocén fajjal elég nagy mértékben egyezik. 145. Leda (Lembulus) sublaevis BELL. (COSSM.—PEYR.: 1912. V. 72—75.) Három különböző nagyságú, elég jó megtartású példányunk (díszítéses kőbelek) van, amelyeket a fenti francia miocén fajhoz kellett venni. 146. Leda (Lembulus) fragilis CHEMN. (COSSM.—PEYR: 1912. V. 65—68.) Ebből az apró, hátulsó részén erősen hullámos és koncentrikus lemezekkel díszített héjú fajból 4 jól megtartott példányunk került ki. 147. Leda (Lembulus) elata KOEN. (KOENEN: LXXV. 1—2.) Két drb. 11/5.5, ill. 7.5/4 mm-es, héját megtartott, jobb teknőnek megfelelő kőbelünk a fenti északnémet fajjal egyezik.