Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata
gunkból. A héjszerkezet az egyik, ugyan kissé töredékes példányunkon nézve, még a törzsfajnál is erősebben ráncos. 117. Arca (Acar) dactylus KOEN. nov. var. erecta. (II. T. 1. f.). Egyetlen 3.5/2 mm-es, jobboldali teknőnek megfelelő kőbelünk héjdíszítése és alakjának hasonlósága mellett abban tér el feltűnően, hogy hátsó pereme erősen kimagaslik és így nem zár be meglehetősen ferde szöget a felső, ill. záró peremmel, mint a többinél, hanem a derékszöghöz egész közelállót. Felső pereme is egyenes. A búb oldalnézetben nem takarja el, mert alacsonyabbra került. 118. Arca (Acar) cfr. asperella MICHT. (SACCO : 26. II. 33—34.) Az olasz Tortoniánoban gyakori, fenti fajjal elég jól megegyeznek jobboldali teknőnek megfelelő, 8/4 és 9.5/5 mm-es példányaink. 119. Arca (Barbatia) cfr. modioloides CANTR. (SACCO: 26. III. 8.) Ebből az eléggé elterjedt finom és sűrűbordás, miocén fajból három drb. 17/11—14/9.5 mm közt váltakozó átmérőjű, balteknős kőbelünk van. 120. Arca (Fossularca) cfr. papillifera HÖRN. (SACCO: 26. III. 29.) Két kistermetű (az egyik 5/3 mm-es, a másik töredékes) baltcknőnek megfelelő díszítéses kőbelünk a fenti, miocénből gyakran idézett fajhoz áll közel. 121. Arca (Fossularca) cfr. praetiosa DESH. (KOENEN: LXXIII. 1—3.) A Lattorfon gyakori fajból két egyező nagyságú, 11/8.5 mm-es (és pár töredékes) jobb- és baloldali teknőnek megfelelő, vékony és sűrű bordás alakra valló kőbelünk van. Csak az a különbség, hogy az ép példány közepén a Barbatiák héjain észlelhető, erősebb bemélyedést viseli. II. fam.: Nuculidae. 122. Nuculella lamellosa KOEN. (KOENEN: LXXII. 11—13.) 5/2 mm-es, jó megtartású díszítéses kőbelünk (balteknő) bár kisebb termetű, de egyébként egészen jól egyeztethető KOENEN fenti, északnémet oligocén fajával. 123. "Nucula cfr. consors WOOD. (WNOD. S.: Eocén Bivalves. XIX. 7a—b.) Ebből a közepes termetű, sűrű radiális bordás, eocénből leírt fajból egyetlen töredékes, 16.5/14 mm-es példány került ki anyagunkból. Az irodalom is többször említi. 124. Nucula cfr. ovata DESH. (DESHAYES: Coquilles environs de Paris: XXXV. 13—14.) A fenti, francia eocénben igen gyakori fajhoz hasonló a 3 drb. 16/13 mm körül járó baloldali félteknőnk. A rétegnyomás a mellső perem fölött, kissé deformálta őket, úgyhogy