Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata
T. ru kőbelünk 8.5 mm szélességű. (Hossza nem volt pontosabban megállapítható). A fenti, olasz középmiocénből leírt változattal egyezik a legjobban. 83. Modiola mytiloides BRONN. nov. var. kovácsi. (I. T. 17. f.). A szépvölgyi feltárásból gyűjtötte HARMAT igazgató úr az érdekes, szélesaljú, símahéjú, töredékes volta dacára is jellegzetes, új változatunkat. Nagysága 38/64 mm. Jobbteknőnek megfelelő, héjmaradványos kőbél. Búbja eléggé tompa. Hátsó pereme egészen gyenge ívben hajló. Annál erőteljesebb alsó peremívének hajlása. Mellső pereme visszahajló s így meglehetősen erős sarkot alkot az alsó ívvel. A mellső perem fölött a héj meredeken felhajló. Az így kialakult gerinc meglehetősen kiugró boltozatot alkot. A gerinc a hátsó rész felé egyenletesen folytatódik. A héjtöredékek szerint a forma felülete sima volt. 84. Modiola (Gibbomodiola) cfr. taurarcuata SACC. (SACCO : 25. XI. 33—35.). Mindössze 4/6 mm-es, aprócska kőbelünk (bal teknő) jellegzetes alakjával és erős, koncentrikus rovátkoltságával SACCOnak a Colli Torinesiből leírt fajával elég jól megegyezik. 85. Modiolaria (Planiniodiola) cfr. saucatsiensis COSSM. (COSSM. —PEYR.: II. 1914. XI. 5—8—.) Példányunk COSSMANN Saucatsról való, miocén fajának egy érdekes, egyszerűbb formájú változata. Mérete 7/10 mm. A baloldali teknőnek megfelelő kőbélen észlelt bordázat nyomai gyengék és ritkák; nem úgy, mint a törzsfajnál. Alsó peremíve tompa. Mellső peremrészlete kissé bemélyedt. 86. Crenella cfr. deshayesiana (MAY. ET GÜMB.) DREG. (DREGER: XII. 9.). A MAYER és GÜMBEL leírta (GÜMBEL p. 672.) és DREGER ábrázolta, érdekes faj anyagunkból 6 drb., többé-kevésbbé letöredezett példányban került elő. Némelyikben a teknő belseje látszik ugyan, de egyenetlen volta miatt nem nagyon sikerült a „gipszes kifordítása" sem. Szélessége 6—8 mm között változik. Teljes méretet csak egyetlen, kisebb példányról vehettünk, ahol ez 6/7 mm volt. VIII. fam.: Pernidae. 87. Perna maxillata LAM., nov. var. schafarziki. (I. T. 14. f.). A nagy függőleges- és vízszintes elterjedésű fajnak (LAMARCK: System des animaux sans vertèbres p. 134.) érdekes középoligocén változatát képviseli 49.5,89 mm nagyságú, jobb félteknőnek megfelelő kőbelünk. Néhány helyen kissé töredezett ugyan, de azért jól látható megnyúlt és lefelé elkeskenyedő alakja. Héja erősen ráncolódott, ami különösen az alsó részen feltűnő. Fogazott perem-