Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

látjuk ábrázolva, így tehát főszerzőnek őt kellett tekinteni. Fajá­ból egyetlen, 95/13 mm-es példányunk van, mely balteknő, ill. annak lekopasztott kőbele. Azonban arányai és a belső finom bordázat alapján, melynek nyomai a kőbélen is jól láthatók, a fenti fajhoz való tartozást kell megállapítani. 74. Lima (Acesta) guembeli (MAY.) DREGER.-var. (?). A törzs­alaktól kissé eltérő, egyetlen, 8.5/8.5 mm-es, balteknőnek megfelelő kőbelünk van belőle. Tehát annál jóval zömökebb forma. Bordái is erősebbek. Búbjának kihajlása erősebb. 75. "Lima (Acesta) miocenica SISM., var. szabói HOFM. (?). (HOF­MANN: XIV. 3. a és GAÁL: p. 258., fig. 5.) HoFMANNnak az irodalom­ban jelzett, kiscelli agyagban is szereplő faja sem újabb, sem régi múzeumi gyűjteményünkben nem volt meg. Az egyetemi anyag­ban sem. A Földtani Intézet gyűjteményében szerepel ugyan egy régi gyűjtésből, ül. meghatározásból származó példány e néven, azonban a felső (bábos és záróperemes fele) letört; miért is ponto­sabb meghatározása nem volt lehetséges. Aljának erős kihajlásá­ból következtetve nagyobb valószínűséggel a 77. sz. alatt leírt L. nov. var. hanikenihez tartozhatik. Dr. STREDA R. úrnak a szépvölgyi feltárásból 3, ebbe az alakkörbe tartozó, de meglehetősen töredékes példánya van. Közülök a legjobb megtartású szintén a var. hantkeni­hez tartozik. A másik kettő egyenesebb forma ugyan, de sokkal tö­redékesebb, mintsem, hogy az aff. jelzőt elbírná. így ennek a fajnak, ill. változatnak előfordulása a kiscelli agyagban kérdésessé vált. 76. *Lima (Acesta) miocenica SISM. var. szabói HOFM. iuv. (?) Egyetlen, jobbteknőnek megfelelő, héjától lefosztott kőbelünk és a hozzátartozó, némi héjtöredékeket megtartott benyomatunk van az ideszámítható formából. Ez mint GAÁL (p. 259.) is hangsúlyozza, meglehetősen eltér a fejlettebb formáktól. Alakja symmetrikusabb. Záróperemének jókora kinyúlásából még keveset látni. Ellenben a héjon végig húzódó, koncentrikus bemélyedések, ill. kiemelkedések jóval erősebbek. 77. Lima (Acesta) miocenica SISM. nov. var. hantkeni (II. T. z. f.) Egyetlen idetartozó formánk HOFMANN törzsfajától, a Lima sza­bóitól, melyet GAÁL I. 1918-beli Lima monographiája alapján (p. 258.; fig. 5.) az Acesta miocenica SISM. olaszországi és a mediterrán ré­giókban másutt is nagyon elterjedt faj régebbi változatának, előd­jének kell tekinteni — meglehetősen eltér. Tehát legalább is varie­tásnak kell tekinteni. HOFMANN- és GAÁLtól leírt és ábrázolt pél­dány ugyanis a régibb korú, t. i. a mélyebb alsó oligocénbe [mások szerint (110, 127.) ez már a legmagasabb eocénbe sorolható] tartozó,

Next

/
Thumbnails
Contents