Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Tokody, L.: Gipsz Nagybányáról és Felsőbányáról

XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI 1939. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA ET PALAEONTOLOGICA. GIPSZ NAGYBÁNYÁRÓL ÉS FELSŐBÁNYÁRÓL. Irta: DR. TOKODY LÁSZLÓ (Budapest). (3 ábrával.) Az alábbi ásványtani jegyzetek Magyarország két jelentős bányahelyének, az ásványairól híres Nagybányának és Felsőbányá­nak érctelérein található gipszkristályokon végzett kristályalaktani vizsgálatok eredményét foglalják össze. Az ismertetendő gipszkristályokat 1903-ban DR. ZIMÁNYI KÁ­ROLY űr, a Magyar Nemzeti Múzeum ny. igazgatója gyűjtötte s volt szíves feldolgozásra átengedni, amiért hálás köszönetemet e helyen is kifejezni kedves kötelességem. E kristályokon kívül az újabb gyűjtések anyagát is tanulmányoztam. * * * Nagybánya ércteléreinek ásványairól B. COTTA és E. FELLEN­BERG (1), majd Löw M. és TOKODY L. (2) közölt részletes felsoro­lást. Szerintük Nagybányán barnapát, kalcit, barit, pirit, arany, pirargirit, tetraedrit, stefanit, polibazit, argentit, ezüst, szfalerit, galenit, kalkopirit, realgar, auripigment, arzén, antimonit és mar­kazit található. Ez ásványok közül a bournonit (3), pirargirit (4,2), miargirit (5) és tetraedritre (2) vonatkozólag jelentek meg tüzete­sebb kristálytani vizsgálatokon nyugvó közlemények. A gipsz előfordulásáról és kristálytani sajátságairól eddig nincs semmi adatunk. Nagybányán a gipsz a Kereszthegy bányáinak régi evéseiből volt gyűjthető. A gipszkristályoknak három féleségét különböztethetjük meg; az egyes féleségek között nagy eltérés nincs. Az első féleséget a c-tengely irányában megnyúlt, 20—40 mm hosszú, ir5—5 mm széles és 0-5—1 mm vastag kristályok képvise­lik. Ezek víztisztán átlátszók, üvegfényűek. Egyes kristályok bel­sejében ezüstfehér, selymesen fénylő, hosszúkás, a kristályok egyik vége felé kihegyesedő mag van.

Next

/
Thumbnails
Contents