Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Tasnádi Kubacska, A.: Trilophodon angustidens Cuv. forma praetypica koponyamaradványa Zagyvapálfalváról

XXXII. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI 1939. PARS MINERALOGICA, GEOLOGICA ET PALAEONLOLOGICA. TRILOPHODON ANGUSTIDENS CUV. FORMA PRAETYPICA KOPONYAMARADVÁNYA ZAGYVAPÁLFALVÁRÓL. Irta TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS (Budapest). (1 szövegábrával és a IV. táblával.) GÜNTHER SCHLESINGER 1922-ben a salgótarjáni medence alsómiocén kori rétegeiből a Mastodon (Bunolophodon) angustidens alakkörébe tartozó leleteket írt le. A régi nomenklatura szellemében az egyik állatot Mastodon (Bunolophodon) angustidens CUVIER forma typica autorum, a másikat Mastodon (Bunolophodon) angustidens CUVIER forma subtapiroidea SCHLESINGER névvel jelölte (1). Az előbbit alsó és felső agyartöredékek, valamint a jobb oldali M

2 képviselte, az utóbbit a bal és M^ SCHLESINGER adatait idézi mind a mai napig a salgótarjáni medence földtani viszonyaival foglalkozó irodalom (2, 3, 4). Az elmult esztendőben a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. felhívta figyelmemet arra a Mastodon-leletve. amelyet GERŐ JÁNOS főgondnok a zagyvapálfalvai szénbányában ásatott ki. Bár a lelet kiszabadítását és szállítását REMÉNYIK LAJOS bányamérnök a lehető legnagyobb gonddal végezte, az átpiritesedett maradványok már szétesőben voltak, amikor azokat megtekintettem. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. vezetősége látta, hogy a leletet a végső pusztulástól csak szakember mentheti meg, azért felkérésére az Országos Természettudományi Múzeum ásvány-őslénytárába szállítottuk, ahol közel négy hónapig tartó munkával sikerült is Magyarország legrégibb, egyúttal legteljesebb Mastodon koponyamaradványát preparálni. A maradvány a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. zagyvapálfalvai szénbányájából került napvilágra. Anyakőzetének rétegtani helyzetét az alábbi összeállításban rögzítem. A lelőhellyel, általában a salgótarjáni medence földtani viszonyaival a következő irodalom foglalkozik: 2 (lásd az irodalom felsorolását 1930-ig), 3, 4. Nincs egységesen kialakult vélemény arra nézve, hogy az egyes rétegek hogyan illeszthetők be a felső oligocén és az alsó miocén szokásos korfelosztásába. A kérdés végleges eldön-