Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)

Noszky, J.: A kiscelli agyag Molluszka-faunája. I. rész. Lamellibranchiata

LŐRENTHEY: Megjegyzések Magyarország óharmadkori foraminifera faunájához. (Math. Term. Értesítő XXVII.). (A. D.). — 92a). 1908. SCHAFFER: Sind Ablagerungen ... der tertiären Schiehtenreihe zu verwenden? (Mitt. g. Ges. Wien I.). — 93. 1909. KRANZ: Das Tertiär zwischen Castelgomberto, etc. in Vicentin. (Neues Jahrbuch. Beilage B. XXIX.). — 94. 1909—14. COSSMAN-PEYROT : Conchyologie Neogenique de l'Aquitaine. I. Pelecypodes (Actes de la Soc. Linnéenne de Bordeaux.). — 94a). 1910. VADÁSZ E.: A Dunabalparti idősebb hegyrögök őslénytani és földtani viszonyai (M. kir. Földt. Int. Évk. XVIII.) (A. D.). — 95. 1910: SCHAFFER: Das Miocän von Eggenburg. (Abhandl. d. k. geol. R. A. XXII.). — 96. 1910—11. VOGL V.: A piszkei briozoás márga faunája. (M. kir. F. I. Évk. XVIII.) (A. D.). — 97. 1912. VOGL V.: Eocén és oligocén képződmények határa Budapest környékén. (Koch Emlékkönyv.) (N. U.). — 97a). 1912. SCHRÉTER Z.: Eger környékének földtani viszonyai. (M. kir. Földt. Int. Évi jelentése.) (A. D.). — 98. 1914. DENNINGER: Beitrag zur Kenntnis der Mollusken Fauna der Tertiärbildungen von Reut in Winkel. (Geogr. Jahreshefte X.). — 98a). 1914. DEECKE: Faciesstudien Über europäische Sedimente (Berichte d. Nat. Ges. in Freiburg. XX.). — 99. 1914. OPPENHEIM: Über Unteroligozän im nordöstlichen Tunessien. (Zentralbl. f. Min. etc.). — 100. 1914. TELEGDI ROTH K.: Felsőoligocén fauna Magyarországról. (Geologica Hungarica I.) (A. D.). — 101. — 1917. TOBORFY G: Budapest környéki oligocénről; különös tekintettel a geológiai korhatárok megállapítására. (M. K. F; I. É. Jel.) (A. D.). — 101a). 1917. WEITHOFFER, K.: Die Oligozän Ablagerungen Oberbayerns. (Mitt. d. geol. Ges. Wien X.). — 102. 1918. GAÁL I.: Tanulmányok a magyarországi fossilis Limidákról (Ann. Mus. Nat. Hung. XVI.) (A. D.). — 105. 1919—27. WALTHER, J.: Allgemeine Paléontologie. — 104. 1921. WENZ, W.: Das Mainzerbecken und seine Randgebiete. — 105. ROZLOZSNIKSCHRÉTER-TELEGDI ROTH K.: AZ esztergomi szénterület bányaföldtani viszonyai. (M. K. F. I. kiadv.) (N. U.). — 106. 1922. SCHAFARZIK F.: Budapest főváros legújabb geológiai térképezésétől. (Math. Term. Értesítő XXXIX.). — 107. 1923. SCHLOSSER: Revision der Unteroligozänfauna von Häring und Reut in Winkel. (Neues Jahrbuch. Beilage B. XLVIL). — 108. 1924, ZITTEL-BROILI: Grundzüge der Paléontologie I. — 190. 1924. TELEGDI ROTH K.: Paleogén képződmények elterjedése a Dunántúli Középhegység északi részében (Földt. Közi. LIV.) (A. D.). — 110. 1925. FERENCZI I.: Adatok a buda-kovácsii hegység geológiájához. (Földt. Közi. LV.). — 111. 1926. NOSZKY J.: A magyar középhegység É. K.-i részének Oligocén-Miocén rétegei I. Az Oligocén. A Miocéntől való elhatárolás kérdése. (Annales Mus. Nat. Hung. XXIV.) (Mit deutschem Auszug.). — lila). 1927. NOSZKY J.: A Mátra hegység geomorphologiája. (Debreceni Tisza I. Társ. Honismertető bizottsága kiadv. III.) (N. U.). — 112. 1927. TELEGDI ROTH K.: Infraoligocén denudatio nyomai a Dunántúli Középhegység peremén. (Földt. Közi. LVII.) (A. D.). — 112a). 1929. STRAUSS L.: Geologische Facieskunde. (M. kir. Földt. Int. Évkönyve XXVIL). — 113. 1929. VENDL A.: A budai hegység kialakulása. (Szt. István Akad. székfoglaló.) (N. U.). — 113a). 1929—34. THIELE, J.: Handbuch der systematischen Weichtierkunde. Jena. — 114. 1929. SCHAFARZIK-VENDL: Geológiai kirándulások Budapest környékén. (M. kir. Földt. Int. külön kiadványa. (N. U.). — 114a). 1929. FÖLDVÁRI A.: Adatok a buda-tétényi plató oligocén- miocén rétegeinek stratigraphiejához (Ann. Mus. Nat. Hung. XXVI.) (Mit deutschem Auszug.). — 115. 1929. BOGSCH L.: Adatok a kiscelli agyag újlaki és pasaréti feltárásainak ismeretéhez. (Doktori disszertáció.) (N. U.). — 115a). 1929. KAUTSKY: Die biostratigraphische Bedeutung der Pectiniden etc. (Ann. Nat. Hist.