Rotarides Mihály (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 32. (Budapest 1939)
Zsivny, V. ; Tóth, G.: Újabb fosszilis gyanta a kiscelli agyagból
Keménységében és oldhatósági viszonyaiban a krantzittól részben lényegesen eltér; a többi itt felsorolt fosszilis gyanta oldhatósági viszonyaival a hiányos irodalmi adatok következtében nem hasonlítható szabatosan össze, de legalább is részben megegyezik (lásd a II. táblázatot). ' • i elő, kiváltkép a főleg cinnóberből álló s termés higanyt, pyritet és kvarcot is tartalmazó érctest közelében fekvő opálszerű anyagból álló réteg üregeiben. Platinlemezen hevítve alacsonyabb hőmérsékleteken kissé fojtó, aromás szagot terjesztve részben elillan; magasabb hőfoknál megfeketedik, megolvad és a kaucsukhoz hasonlóan forr; gyenge veres izzásnál meg nem olvadó világosbarna színű hamnt hagy vissza. Retortábari hevítve jóval vörös izzás alatti hőmérsékleten világos barnás-sárga, körülbelül gyenge vörösizzáson pedig sötétbarna folyadék desztillál át fekete maradék visszahagyásával. Borszeszes oldatának bepárologtatásakor olaj marad vissza. Éter olivzöld olajat old ki. [BECKER, G. F., U. S. Geol. Surv. Monographs, No 13, 359—362, (1888).] 12 A rumänit és krantzit gyűjtőnevek alá tartozó gyanták igen változatos összetételnek. SPIRGATIS H. [Pogg. Ann., 146, 303, (1872)] a krantzitot és a vele azonos „éretlen borostyánkö"-vet (lásd a 20. lábjegyzetet) több vegyület elegyének tartja. A DoELTER-nél [loc. cit. 933 (krantzit), ill. 934—936 (rumänit)] felsorolt elemzések szélső értékei a következők: C H S O hamu : krantzit 77-89—86-02 10-11—10-93 — 3-05—11 98 0 —0-33 .rumänit 77-79—85-42 9-65—11-46 0-33—7-27 2-55—10-04 0 03—5-52 13 és 14 lábjegyzet-sorszámok a magyar szövegben kihagyattak acélból, hogy a táblázatokban levő számjelzések úgy a magyar mint a német szöveg odavonatkozó lábjegyzeteinek sorszámával összhangban legyenek. 18 Centralblatt f. Min. etc. Abt. A. 348—350. 16 MURGOCI, IOC Cit. 17 BERENDT-nél idézve, loc. cit., 135. 18 JOHNSTON, loc. cit. 87. 19 BECKER-nél, loc. cit., 361. Nitrogént nem tartalmaz. 20 Ez az elemzés a keletporoszországi ú. n. „éretlen borostyánkődre vonatkozik. Ennek azonosságát a BERGEMANN C. által leírt [Journ. f. prakt. Chem., 76, 65—69, (1859 I.)] krantzittal SPIRGATIS H. mutatta ki. Az „éretlen borostyánkő" fajsúlyát 0 9344—1-0244-nek, hamutartalmát 0—0-33%-nak adja meg. A szóban levő elemzés hamumentes anyagra van átszámítva, 0-33 % hamutartalmú és 0*934 fajsúlyú anyagra vonatkozik; az O-re megadott különbségben (3.05%) kevés N is bennfoglaltatik. [N. Rep. Pharm., 20, 322, réf.: Chem. CB1., III. Folge, 2, 454, (1871); Pogg. Ann., loc. cit., 303—305; Schriften d. königl. Physikalisch-Ökonomischen Ges. zu Königsberg, 13, 136—137, (1872); az elemzés BERENDT-nél (loc. cit., 134—135) is közölve.]