Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái

linearis, Latheticus oryzae, Palorus depressus, Tribolium caslaneum, T. madens, Uloma culinaris, U. Prroudi, Alphitobius laevigaius, A. testudineus, Menephilus cylindricus, Tenebrio opacus, T. obscurus, T. molitor, Naeaius picipes, Boros Schneidert, Laena Reitteri, Laena Hopffgarteni, Enoplopus dentipes, Helops coeruleus, Probaíicus subrugosus, P. obesus, P. tenebricosus, Cylindronoíus badius, C. exaratus, C. aeneus, C. laevioctostriatus, C. dermestoides. A terület faunasztikai jellegében erősen kezd érvényesülni a balkáni befolyás. Balkáni befolyásra utalnak azok a balkáni ende« mizmusok, amelyek északi elterjedési katára ez a terület. — Az egyes faunaelemek százalékos eloszlása a következő: pontusi-pontomediterrán 8 %, mediterrán-déli jellegű 12%, balkáni endemizmus 6%, európai-euroszibériai 52 %.. A maradék 22 % az ubiquista fajok közt oszlik meg. A Carpathicumnak ez az alrégiója igen közeli rokonságban van a vele szomszédos Moesicummal. Ott azonban a balkáni befolyás annyira erős, hogy ezen az alapon könnyen el lehet különíteni a Carpathicumtól. 4. A Carpathicum negyedik alrégiója. Az itt kimutatott 38 faj a következő: Blaps lethiferà, B. morlisaga, B. halophila, Plaíyscelis poliía, Pedinus femoralis, Opatrum sabulosum, Crypticus quisquilius, Eledonoprius armatus, Boletophagus reiiculatus, B. interrupius, Eledona agaricola, Scaphidema metallicum, Diaperis boleti, Metaclisa azurea, Platydema violaceum, P. Dejeani, Hoplocephala haemorrhoidalis, Alphitophagus bifasciatus, Pentaphyllus chrysomeloides, P. testaceus, Hypopleus unicolor, H. suberis, H. bicolor, H. versipellis, Tribolium castanéum, Uloma culinaris, Alphitobius laevigaius, A. fagi, A. testudineus, Menephilus cylindricus, Tenebrio obscurus, T. molitor, Anthracias cornutus, Laena Reitteri, Helops coeruleus, Cylindronotus aeneus, C. laevioctostriatus, C. dermestoides. Meglehetősen önálló terület a Carpathicumban. Legközelebbi kapcsolatok a Moésicumhoz fűzik. A Moesicum és a Biharicum közötti kapcsolat legszebben a két terület barlangi vakbogár faunájában mutatható ki. A Tenebrionidák között is találunk a két terület közötti kapcsolatra utaló fajokat. Ezek a következők: Metaclisa azu-rea, Anträcias cornutus, Hypoploeus versipellis, Helops coeruleus. À faunaelemek százalékos megoszlása a következő: pontusi-pontomediterrán 11%, mediterrán-dél jellegű faj 13,5%, európai-euro-