Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái
4 alcsalád: Asidinae. 5. gen. Asida LATR. 5. A. sabulosa Duftschmidti GEMM. Lelőhelyei: VIII. Fruine, Buccari, Girkvenica (F. R. H.), Ccrovac (35. p. 302.) Ezek az adatok jelzik egyúttal emez alfaj elterjedési területének déli határát. 6. A. fascicularis GERM. Lelőhelyei: VIII. Fiume, Buccari (F. R. H.) Ez a faj népesíti he az Adria szigeteit is, ahol belőle kialakult alfajok alakjában található. 7. A. banatica FRIV. Lelőhelyei: VI. Orsova, Herkulesfiirdő (F. R. H.), Mehádia (N. M.), Csernahéviz (F. J.) Tipikus balkáni endemizmus. Mint ilyen, nálunk csak mint északra való beütés jelentkezik. REITTER szerint (22. p. 45.) HorvátSzlavóniában is előfordul. Ez az adat vagy téves határozáson, vagy ami valószínűbb, téves lelőhelyezésen alapul. 8. A. acuticollis Ali. (— lineaticollis auct. nec. KÜST.) Lelőhelyei: VII. Perusic: Lika Krbava (15. p. 188.); VIII. Fiume, Buccari, Zengg (N. M.) 9. A. acuticollis var. Ganglbaueri J. MÜLL. (= lineaiocollis Küst.) Lelőhelyei: VII. Velebit (N. M.); VIII. Fiume, Carlopago, Zengg (F. R. H.) I - " 5. alcsalád: Blaptinae. 6. gen. Gnaptor BRTJLL. 10. G. spinimanus PALL. Lelőhelyei: I. Budapest, Pomáz, Torbágy, Hajós, Szeged (F. R. H.) 5 Budafok (G. L), Visegrád, Törökbálint, Eger, Szintje, Békásmegyer (V. J.), Makó (H. A.), Tétény, Csillaghegy (Sz. V.), Dobogókő (K. Z.); II. Balatonfüred, Simontornya, Pécs (F. R. H.), Pápa (M. O.), Pilismarót (N. M.), Kőhidgyarmat (V. J.), Tihany (Sz. V.), Esztergom (B. E.), Berhida, Lepsény, Zirc (Cs. E.), Őszöd, Révfülöp, Veszprém (K. Z.), Mórágy (E. J.); III. Vanyarc (K. Z.), Bosác (F. R. H.), Párkány, Komárom, Muzsla, Köbölkút, Léva, Bát (R. T.); IV. Sátoraljaújhely (Cs. E.), Kassa (R. J.); V. Retyezát (N. M.); VI. Lippa, Báziás, Ujmoldova, Orsova, Herkulesfürdő (F. R. H.), Apatin, Zsombolya, Nagybecskerek (V. J.), Vrdnik (N. M.); VII. Fruskagora (M. M.) Eme faj északi, illetőleg nyugati elterjedési határának a Magyar Középhegységet kell tekinteni. Egyes lelőhelyek vannak ugyan a Felvidékről is, ezek azonban nem tekinthetők másnak, mint a
