Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Kaszab, Z.: A történelmi Magyarország Tenebrionidái

7' Az epipleurák a varratot elérik. A szárnyfedők a pygidiumot egészen befedik. A mellső lábszár a vége felé gyengén, vagy mérsékelten kiszélesedett, nem fogazott. A szárnyfedő finoman pontozva sávolt 34. gen. Älphitobius STEPEL 29. gen. Gnathocerus THUNE. 1" Párhuzamos, sárgásbarna, fénylő. Finoman és sűrűn pontozott, kopasz. A csáp nyúlánk, a vége felé gyengén megvastagodott, az előtör alapját nem lépi túl. A hím fején magasan ívelt szegély van. Az előtör szélesebb, mint a fej, elől olyan széles, mint a szárnyfedők alapja. Hossza: 3, 5—-4, 5 mm. G. cornuíus F. 30. gen. Latheticus WAT. 1" A fej nagy, erősen és sűrűn pontozott, kopasz. Az előtör valamivel szélesebb, mint amilyen hosszú, majdnem olyan formájú, mint a Palorus Ratzeburgi WISSM. Erősen és sűrűn pontozott. A szárnyfedő olyan széles, mint az előtör, párhuzamos, erőteljesen pontozva sávolt. A közterecskék nem pontozottak. Hossza: 2—2, 8 mm L. oryzae WAT. 31. gen. Tribolium M. LEAY. 1" A csáp 3 ízből álló bunkóval. (III. t., 88. ábr.) 2" Az előtör sokkal szélesebb, mint a fej, a mellső szöglet szélesen lekerekített. A szárnyfedők finoman pontozva sávoltak, valamennyi közterecske finom hosszanti élt visel. Felülete fekete. Hossza: 4. 5 mm T. madens CHARP. 2' Az előtör alig szélesebb, mint a fej, a mellső szöglet tompaszögű, kissé kerekített. A szárnyfedők nagyon finoman pontozva sávoltak. A közterecskék közül csak a külsők viselnek finom élt. Színe vörösesbarna. Hossza: 3—3, 5 mm. (III. t.. 88. ábr.) T. casíaneum HRBST. I' A csáp a vége felé fokozatosan vastagodik, elkülönített bunkója nincs. Felülete barnásvörös. Hossza: 3, 5 mm. (III. t., 87. ábr.) T. confusum Duv. 32. gen. Palorus MULS. 1" A fej sűrűn, a fejpajzs alig pontozott. Az előtör hátrafelé kissé elkeskenyedik, nagyon sűrűn és durván pontozott,