Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Gaál, I.: Az egriekkel azonos harmadkori puhatestűek Balassa-Gyarmaton és az oligocén-kérdés

s megjegyezni, hogy alapjában magam is találónak vélem az ő jellemzését. Első sorban valóban a kisebb s emellett karcsúbb termete, továbbá hegyesebb búbja különíti el ezt az alakot a M. basilica-tó\. Egy-egy kanyarulaton 8—9 tüske van; ezek az utolsó előtti kanyarulaton a varratvonalba esnek; de a többi kanyarulaton is alig valamivel emelkednek a varratvonal fölé. Egyetlen pontban kell csak módosítanom TELEGDY leírását. Az utolsó kanyarulat tüskéit ugyanis ő alsó-felső irányban mondja kissé összenyomottaknak, holott ezzel szemben azok inkább két oldalt (sugár irányban) lapítottak. Annál érdekesebb, hogy az így adódó „gerinc" mégis csupán a tüskékre szorítkozik, s nem folytatódik a kanyarulat alsó részén, amint ez a M. basilica-n valóban látható is. További szembetűnő jelleg, amit részben TELEGDY is kiemel, hogy az utolsó kanyarulat alsó negyedének határvonalán 6—7 kisebb tüske sorakozik. A legbelsőre, sőt néha még a következőre is a belső ajak ráhajlott. A belső ajak callusa a köldökbe is benyomul. A leírásból kitűnik, hogy az összes fölsorolt bélyegek, valamint a TELEGDY-től szintén kiemelt feltűnőbb rovátkoltság olyan vonások, amelyeket bízvást a M. basilica kezdetleges bélyegeinek minősíthetünk (2. rajz). Egyfelől tehát azért, mert ez az érdekes faj a M. basilica ősének tekinthető, másfelől, mert az Egerben gyakori, s valószínűen Balassa-Gyarmaton sem túlságos ritka alak bélyegei állandóak és első pillanatra elkülönítik a leszármazottól, szükségesnek láttam új fajként való leírását. 15. * Euthriofusus burdigalensis BAST. var. involuta TEL.-R. Érdekes, hogy ez az Egerben is nagyon ritka, jellegzetes változat B.-Gyarmaton szintén napfényre került. Némi különbség az egritől (46, I. t. 18. á.) abban mutatkozik, hogy a bütyöksor valamivel fejlettebb, s a ház kissé nyúlánkabb. 16. * Latrunculus eburnoides MATH. var. umbilicosiformis TEL.R. AZ előkerült 5 ép példány közül 4 teljesen egyforma, nyúlánkabb, míg az ötödik határozottan zömök. Miután TELEGDY megjegyzése szerint (46, p. 24) ez az alak kevéssé változékony, a zömök forma elkülönítése célszerűnek látszik. Az elkülönítés végrehajtását azonban ideiglenesen fölfüggesztem, egyfelől, mert TELEGDY a zömök formát is már fönti néven ábrázolta (I. t. 29. á.), másrészt azért, mert a remélhető újabb, bővebb gyűjtés világíthatja csak meg, vájjon előfordulnak-e átmeneti alakok, vagy sem? 17. Voluthilites ficulina LAM. var. sulcata GRAT. Eddig 3 példányt gyűjtöttem. A teljesen kinőtt példány sérült; a fontos