Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)
Moesz, G.: Fungi Hungariae. II. Archimycetes et Phycomycetes
Szekszárd (HOLLÓS), auf S. oleraceus: Pozsony (BÄUMLER); Prencsfalu (KMET); Budapest — Hűvösvölgy (MOESZ); Magyaróvár (LINHART, in Fungi hung. No. 189); Szekszárd (HOLLÓS); auf S. sp.: Szepesolaszi (KALCHBRENNER). — Lit.2. 2. Abt. No. 507; 34.p. 108; 52. No. 783; 82. p. 218. Bremia Tulasnei (HOFFM.) SYD. — Auf Senecio erraticus und S. vulgaris. — Szekszárd und Kecskemét (HOLLÓS). — Lit. 33. p. 93; 34. p. 10S. Bremia spec. div. (sine nominis). — Auf Articum lappa: Pozsony (BÄUMLER); Prencsfalu (KMET'); Budapest-Hűvösvölgy, Nagyláng (MOESZ). Auf Arctium minus: Szekszárd (HOLLÓS); Nikinci in Kroatien (MOESZ). Auf Cirsium oleraceum: Túrócszentmárton und Stubnyafürdo (MOESZ). Auf LIieracium murorum: Szitnya-Berg (KMET). Auf Lampsana communis: Igló (HAZSLINSZKY). Auf Onopordon acanthium: Sükösd (GREINICH). Lit. Wie bei vorigen Arten. Jegyzet. A magyar irodalomban minden adat a Bremia lactucae REGEL névhez fűződik. K. SAWADA volt az első, aki a B. lactucae fajt megbontotta és a Sonchusokon élő Bremiát külön névvel jelölte. J. SCHWEIZER 1 fertőzési kísérletekkel fontos eredményeket ért el. Nevezetesen: 1. A Crepisen élő Bremia csak a Crepisekre szorítkozik. 2. Centaureák Bremiája nem megy át más génusz fajaira. A C. scabiosát ez a gomba úgy látszik nem tudja megfertőzni. 3. A Sonchusok Bremiája csak ezen a genuszon belül fertőz. 4. A Picris hieracioides Bremiája csak ezen a gazdanövényen él. 5. A Lactuca Bremiája csak a Lactucára szorítkozik. 6. A következő génuszok Bremiái nem mennek át más génusz fajaira: Cirsium, Senecio, Hieracium, 7. Külön specializált alakja van a következő fajoknak: Crepis biennis, Lampsana communis, Leontodon hispidus és Taraxacum officinale. SCHWEIZER nyomán SYDOW 1925-ban (Ann. Mycol. XXI. p. 169), a Centaurea és a Sonchus Bremiái részére két új fajt állapított meg. 1 DR. J. SCHWEIZER: Untersuchungen über den Pilz des Salates Bremia Lactucae Regel (Mitt. d. Thurgauischen Nat. forsch. Ges. XXIII. Heft. 1920. 15—60.)
