Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Moesz, G.: Fungi Hungariae. II. Archimycetes et Phycomycetes

b) Subfam. Leptomiteae. Leptomitus lacteus (ROTH) AGARDH. — Matheóc (KALCHBRENNER); R. Remete (HAZSLINSZKY); Fi lefalva, hier in Thermalwasser (HAZSLINSZKY). Zweifelhafte Arten: Leptomitus laoandulae BIASOL. — „In aqua Lavandulae destill. Pharmac." — Szepesolaszi (KALCHBRENNER). Leptomitus rubi-idaei BIASOL. — „In aqua Rubi Idaei". — (KALCHBRENNER) . 5. Fam. Peronosporaceae. Subfam. Pythieae. Phytophtora infestans (MONTAGNE) DE BY. — Az ország egész területén. A burgonya lombján és gumóján, ritkábban a paradicsom zöldjén. Nedves időjárás esetén járványszerűen jelenik meg és nagy kárt okoz. A Magy. Nemz. Múzeum herbáriumában a következő helyekről van meg: Pozsony (BÄUMLER), Eperjes (HAZSLINSZKY), Felka (LINHART, Fungi Hung. No. 85), Ungvár (MÁGOCSY-DIETZ), Ócsa, Mezőlak és Somogy vár (MOESZ). Allgemein verbreitet aber im Herbar des Ung. Nat. Museums nur von den oben angegebenen Orten vorhanden. Lit. KALCHBRENNER 1865-ben azt írta róla, hogy „veszedelmes vendég". (52. No. 787). SCHULZER 1869-ben megjegyezte, hogy sok iparkodása ellenére sem tudta az országban megtalálni. (109. I. köt. p. 153). MIKA 1878-ban arról adott hírt, hogy a paradicsomtermésnek több mint % részét tönkretette (66. 161). BARNA 1902-ben így nyilatkozott: „különösen Erdélyben és Felsőmagyarországban jelentkezett nagyobb mértékben, de nem kímélte az Alföld kötöttebb talajú burgonyaültetvényeit sem" (1. p. 205). RAPAICS szerint 1913ban Debrecen vidékén járványként jelent meg és különösen a paradicsomban tett nagy kárt. (82.). A burgonyavész magyarországi történetére vonatkozó adatokat összegyűjtöttem és megjelentettem 1923-ban. (68.). Összefoglaló tanulmányt írt a burgonyavész gombájáról SCHILBERSZKY 1928-ban. (106.) Számos gyakorlati irányú cikk jelent meg a hazai gazdasági és kertészeti folyóiratokban. További irodalmi adatok: 2. 2. Abt. No. 502; 4; 19. No. 72; 28;