Pongrácz Sándor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 31. (Budapest 1938)

Moesz, G.: Fungi Hungariae. II. Archimycetes et Phycomycetes

(WAGNER). — Roripa austriaca: Garamkovácsi, Jászladány (MOESZ); Ungvár (MÁGOCSY-DIETZ); Szekszárd (HOLLÓS). — Roripa Kerneri: Jászapáti (MOESZ). — Roripa silvestris: Kúnszentmiklós (MOESZ); Ungvár (MÁGÓCSY-DIETZ). — Sinapis arvensis: Eperjes (HAZSLINSZKY). — Sinapis sp.: Nagygőc, Ung m. (MÁGOCSY-DIETZ). — Sisymbrium Loeselii: Pozsony (BÄUMLER). — Sisymbrium officinale: Prencsfalu (KMET); Eperjes, Késmárk (HAZSLINSZKY, GRESCHIK); Sümeg (MOESZ). — Sisymbrium orientale: Budapest (MOESZ). — Sisymbrium sinapistrum: Barcika (BUDAI). — Sisymbrium sopliia: Szekszárd (HOLLÓS). — Syrenia cuspidata: Orsova (BUBÁK). — Thlaspi arvense: Budapest (SADLER); Késmárk (GRESCHIK). — Thlaspi perfoliatum: Pozsony (BÄUMLER). — Turritis glabra: Budapest (MOESZ). — Lit. 2. 10; 19. No. 77—79 (Cystopus Candidus, C. conringiae, C. erysimi Fuss); 23; 26; 29; 33; 34; 52. No. 959 („forma Capsellae" et „forma Armoraciae"); 68; 69; 76; 77; 78; 82; 84; 108; 11. No. 74. („Uredo Candida in foliis Cruciferarum'*). Jegyzet. SAVTJLESCU és RAYSS (Ann. Mye. XVIII. 1930, p. 197) a konidiumok nagysága alapján többféle alakot különböztetnek meg. Az alakok száma bizonyára tovább is szaporítható. Bemerkung. Die Maße der Konidien zu Grunde nehmend unterschiede)! SAVTJLESCU und RAYSS (in Ann. Myc. XVIII. 1930. p. 297) folgende Formen: f. alyssi-alyssoidis; f. brassicae-nigrae; f. capsellae bursae pastoris; f. coronopi procumbentis; f. hesperidis-matronalis; f. lepidii-perfoliati; f. sinapidis arvensis; f. syreniae-sessiliflorae. — Die Anzahl der Formen ließe sich gewiß vermehren. A. lepigoni (DE BY). O. KUNTZE. — Auf Spergularia marginata: Lágymányos bei Budapest, Szúnyog puszta, Palicsfiirdő, Szentágota (MOESZ); Kúnszentmiklós (DEGEN). — Lit. 77. A. portulacae (De). O. KUNTZE. — Auf Portulaca oleracea. — Pozsony (BÄUMLER); Budapest (MÁGOCSY-DIETZ, MOESZ^ PÉNZES); Eperjes, Szerencs, Debrecen (HAZSLINSZKY); Ungvár (MÁGOCSYDIETZ); Zsarnóca, Berkesz, Kupinovo (MOESZ); Kecskemét, Nagykőrös, Szekszárd (HOLLÓS); Sövényháza (LÁNYI); Óbecse (F. KOVÁCS); Szeben m. (Fuss). — Lit. 2. III. p. 190; 19. No. 81; 25. p. 105; 26. p. 12; 27. p. 89; 33. p. 93; 34. p. 109; 69. p. 82. A. tragopogonis (PERS.) S. F. GRAY. — Auf mehreren Arten der Kompositen: Centaurea jacea: Selmecbánya (MÁGOCSY-DIETZ); C. „phrygia": Gálszécs (MÁGOCSY-DIETZ). — C. scabiosa: Prencsfalu (KMET); Koháryszentlőrinc (HOLLÓS). — Chrysanthemum parthenium: Pozsony (BÄUMLER); Szekszárd (HOLLÓS). — Cirsium arvense: Pozsony (BÄUMLER); Miskolc, Szirma (BUDAI); Homok, Ungvár