Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. III. rész

2 7 ban, Franciaországban, Svájcban, Olaszországban, Spanyolországban, Norvégiában, Svédországban, Oroszországban igen sok termőhelyen előfordul; ezenkívül még Algírból és az Azori-szigetekről is feljegyezték. BiELZ Nagyszebenből említi. b. Mesarion P. HESSE. Mesarion P. HESSE, 1926. Az állatok közepes nagyságúak, kinyújtott állapotban 35—75 mm hosszúságot érnek el; köpenyük jobb- és baloldalán rendszerint egy-egy széles, sötét, hosszanti sáv húzódik, a lélekző-nyílás a jobboldali sáv fölött nyílik a szabadba; színezetük szürke, sárga, sötétsárga vagy sötét vöröses-barna, az összes elképzelhető átmeneti árnyalatokkal. Hátukon világos csíkot nem viselnek. Nyalkájuk sötétsárga színű, talpuk sárgásfehér. Az oviductus különvált, u. n. „szabad" része igen rövid, elülső vége felé kiszélesedő. A bursa copulatrix gömbölyű, az atrium lényegesen rövidebb, mint az Árion circumscripius-iiá\. A sectiónak Magyarországon egyetlen egy faja él, az Árion subfuscus. 2. Árion (Árion) subfuscus DRAPARNAUD. 1805. Limax subfuscus DRAPARNAUD, Hist. Moll., p. 125, pl. 9, f. 8. Az állatok testének alapszíne sárgás, vöröses vagy barnás; köpenyükön lyra-alaká rajzolatot találunk, amely a test két oldalán egy-egy sötét sávban folytatódik és egészen a farok végéig ér el. A talp sárgás-fehér színű, alig észrevehetően három részre osztott, a nyálka sötétsárga. A lekerekített, szemcsékkel behintett pajzs elülső széle felé találjuk a kerek lélekzőnyílást; a fej általában sötétebb színű mint a test, a nyaki rész halaványabb, a felső tapogatók legtöbbnyire barnás színűek. Az állat teste kinyúlva 50—60 mm között váltakozik, szélessége körülbelül 6 mm-t ér el. Az Árion empiricorumtól — ezzel szokták legtöbbnyire összetéveszteni — leginkább keskenyebb, karcsúbb alakja, kisebb bőrkiemelkedései, sávozottsága, és pajzsának jellemző rajza különbözteti meg. A pajzs alatt található meszes konkréciók kisebb mész-szemcséket, vagy olykor egyes mész-lemezkéket alkotnak. A kicsiny állkapocs barnás színű, a radula lemeze kb. 4.5 mm hosszú, és 2 mm széles; a középső fog háromhegyű, az oldalsó fogak három- és kéthegyűek, a szélsők kéthegyűek.