Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)
Noszky, J.: Az egri felső Cattien molluszkafaunája
mm méretű 2 egyetlen példánya a homokból származik. (M. —, r.) 2. Trochus (Strigosella) strigosa GMEL. cfr. var. simulans DE STEF. et PANT. (SACCO: 21. T. IV. f. 61.) A fenti és az olasz fiatal képződményekben otthonos formához közel álló, apró és alacsony példányaink (M. = 3:4 mm) a „K^homokból származnak. (M. —, e. gy-) 3. Trochus (Solariella) oligoobscura n. sp. (T. VI. f. 5.) Egyetlen példányban a homokból 8 előkerült, apró alacsony fajunk (M. = 3 :4 mm) bizonyos mértékben SACCO-nak a Tr. (Solariella) plioobscura nevű, SACCO : 21. T. IV. f. 27. pag. 40. alatt leírt középsőpliocén (Astiano) fajához hasonlít. Azonban a kanyarulatokon végighúzódó, finom hosszbarázdák, a jóval kerekdedebb és megvastagodottabb szájnyílás és a gyengébb köldök olyan eltérő jellegek, amelyek, tekintetbe véve a jelentékeny korkülönbséget — az új faj felállítását indokolttá teszik. (M. —, r.) 4. Ampulloírochus cfr. cingulatus BROCC. (SACCO: 21. T. IV. f. 48.) Egyetlen, 5 és fél kanyarulatból álló, kissé kopott példányunk a fenti olaszországi pliocén formával mutat elég jó hasonlóságot. (M. —, r.) 5. Adeorbis decussatus SANDB. (SANDBERGER: Mainz, Tert. Becken. T. XI. f. 16.) A mélyebb szürke agyag rétegekből származó példányainkon a fenti, német oligocén faj jellegei jól felismerhetők (M. - 11—12 : 12—14 mm). (M. —, e. gy.) "6. Nerita picta FER. var. bükkensis TEL. ROTH. (T. ROTH: T. III. f. 21—22). Az alsóbb szintekből csak egyetlen példányban került ki — a felső, átmeneti rétegben oly gyakori forma. (M. I. gy.) 7. Zebinella decussata MONT. nov. var. curvicostata. (T. V. 21.) Külső ajkán kissé sérült, egyetlen példányunk (M. = 12 ; 4 mm), eléggé hasonlít SACCO-nak az olasz Elveziano-Tortoniano és Piacenziano-ból leírt (SACCO: 18. T. I. f. 106.) alakjához, ill. varietásá2 A méreteknél (M. = ...) az ismétlések elkerülése végett az első számjegy mindég a forma hosszúságát, vagyis magasságát jelenti, a második szám pedig — a közéjük tett, viszonylatot jelző kettős ponttal — a legnagyobb vastagságot, milliméterekben. 3 Ahol a lelőhely 3 fontosabb szintjének (alsó szürke és sárga agyagok, középső, kövületekben gazdag homok és a felső, átmeneti brakkor szint) külön megjelölése hiányzik, ott elsősorban a középső homokos szintre kell gondolni, mert onnan származik a fossziliák zöme. T. i. egyeseknél — a rátapadt anyag esetleges hiánya folytán, nem lehetett pontosabban megállapítani, hogy melyik szintből kerültek ki. Ez azonban a dolgot érdemben nem befolyásolja, hiszen egymáshoz egészen közel eső, szintbeli különbségekről van csupán itt szó, melyek kifejlődése némi, kisebb fácies ingadozásokra vezethető vissza.
