Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Kertai, Gy.: Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri érchegységből

tént (9). E gránit intrúzió hatásának tulajdonítja BÖCKH H. az érctelepek keletkezését s e felfogást az egész hegységre általánosítja. A keletkezésekre vonatkozó vélemények között fennálló ellentéteket az általánosítás okozta, amit BöCKH H. alábbi sorai is bizonyítanak: „Ujabban a Sz. G. É.-hegys. vaspát előjöveteleit a porfiroidokkal hozták kapcsolatba. Ez a felfogás az előbbiek alapján és különösen, miután a vashegy-rákosi és a hradeki vasérc előfordulás is a porfiroidoknál fiatalabb kőzetekben foglalnak helyet, nem tartható fenn" (9, p. 79). Vitás a keletkezés kora még az alpesi vasérctelepeknél is. Szemben állanak KERN (20), SCHWINNER (47), PETRASCHEK (32), REDLICH S PRECLIK (37) felfogásai. Ezek közül PETRASCHEK (32, p. 198) mutat rá az analóg Sz. G. É.-hegys.-re, erőltetett viszonyba állítja azonban a triász korú (??) ólom és cinkérc-telepeket a karbonátos ércekkel. Az is oka lehet az ércek egyenlőtlen elosztásának, az egyes rétegekben, hogy a metaszomatozisnak a változatos rétegek különbözőképen állanak ellen. Megnehezíti ez a kor problémájának eldöntését és a végleges döntéseknél sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. Hegységünk a már említett okból és módon a perm és triász korok fordulóján tektonikailag igen változatos terület. A triász mészkő takarója földrajzi és külszínes földtani szempontból „egy kalap alá" vonja az egész hegységet. A kristályos nagy masszívum azonban mind korát, mind genetikai típusát tekintve nem egységes, mert a karbonból a triászba nyúló időben állandó és különböző tektonikai változásoknak volt kitéve. Azaz a terület különböző helyein, különböző korú az érckiválás. A kutatók a megfigyeléseiket különböző helyeken végezték és lokális megfigyeléseikből az egész hegységre általánosítottak. Innen származnak az ellenkező felfogások. Az egész hegység egységes megfigyelése, a terület nagysága miatt eddig senkinek sem állott módjában s így, mint az irodalomból kitűnik, a nézetükkel ellenkező felfogásra bizonyítékot szolgáltató területet egyik szerző sem vizsgálta meg részletesen. A keletkezés korának szempontjából tehát heterogen etikusnak tartott terület éles határokkal való felosztása természetesen csak ily szempontból történő hosszas helyszíni megfigyelések alapján volna lehetséges. Csupán az érctelérek anyagi hasonlósága az az alap, amelyből kiindulva többen az egész Érchegység ásványkincsének azonos keletkezését keresik és indokolják. Kétségtelenül bebizonyítja az irodalom azt, hogy a területen a karbon, perm és triász korban gránit, kvarc-