Zsivny Viktor (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 30. (Budapest 1936)

Győrffyné Greisiger, I.: Adatok az Euphrasia tenuis (Brenn.) Wettst., E. suecica Murb. et Wettst. előfordulásához

2. In pratis inter pagos Jeselnica et Ogradina (ad Danubium inferiorem Banatus). — 17. Jun. sub nom. E. Tartarica FISCH, ad strictam vergens, det. WETTSTEIN. 3. A. DE DEGEN, Pl. Bánat, exsicc. anno 1904. In monte Olymp ad Orsovam. — 11. Mai, sub nomine E. Kerneri WETTST. Differt foliorum forma, margine pauci — et obtuse dentatis (Adnotatio Dr. A. DE DEGEN.) — E. Tartarica FISCH, ad strictam vergens, det. WETTSTEIN. Már átmeneti alak az E. tataricá-hoz. Hogy maga R. WETTSTEIN E. tatarica-nak határozta, érthető, mivel ő az E. Bicknelli-t mint az E. tatarica-xal párhuzamos aestivalis speciest, csak 1896-ban állította fel. Az E. Bicknelli itteni előfordulása csak egy újabb mediterrán eleme e vidék már többízben hangsúlyozott (DEGEN,

1 PAX,

2 HAYEK

3

.) délies flórájának. Jobban mondva: az E. tatarica elterjedésének eddig még csak déli régiójában talált elemről lehet itt szó, mert az én — eddigi tapasztalataimon alapuló — szerény nézetem szerint az E. Bicknelli meg lesz található az E. tatarica elterjedési területének többi részében is (éppen úgy, mint az E. suecica az E, stricta, — az E. tenuis az E. brevipila stb.-vel együtt), mégpedig a szezondimorfizmus értelmében korán virító alakok előfordulási körülményeinek megfelelő, tehát páradús, többé-kevésbbé nyirkos talajú helyeken. 1 Dr. A. v. DEGEN, Die Flora von Herkulesbad, Bpest, 1901. 2 Dr. F. PAX, Grundzüge d. Pflanzenverbreitung in den Karpathen, Leipzig, 1S0S, II. Bd., p. 248, 253. . ' 3 Dr. AUGUST EDLER vi HAYEK, Die Pflanzendecke Österreich-Ungarns, Leipzig—Wien, I. Bd., p. 446, 447.