Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

egyesek feltevese szerint, roviddel a parzas elott a pitvarba nyomja be. Az ondocsatorna eloszor a petevezetek mellett halad, amelyhez szamos izomkoteg kapcsolja; tovabbi lefutasaban a penishez simul, amellyel hasonlo modon nott bssze. Az allatok meglehetbsen hamar valnak ivarerettekke; alig felig kinott peldanyokban SIMROTH mar kifejlbdve talalta meg a nemi szerveket. A parosodast mindezideig meg nem figyeltek meg. Elbfordulasat illetbleg fbleg a Karpatokban terjedt el, Szileziatol egeszen Erdelyig, azonban allitolagos kepviseloi elnek Boszniaban, Montenegroban es Kreta szigeten is. Bielzia coerulans M. BIELZ, 1851. 1851. Limax coerulans, M. BIELZ, Verh. Sieb. Ver. Naturw., 2, p. 14. A meglehetbsen karcsii termetu allat hatalmas nagysagot erhet el (160 mm); szinezete gybnybrti ftizbld, intenziv sbtetzbld, kekeszbld, remek egszinkek, azurkek, ultramarinkek, feketeskek, lila vagy ibolyaszinii lehet. A talp legtbbbnyire egyszinu, azonban neha megis elbfordul, hogy a szelsb talppasztak a kbzepsbnel valamivel sbtetebbek. A fiatal allatok szine altalaban vilagosabb, ezek testitk ket oldalan olykor egy-egy sbtetebb savot hordanak. A taraj szinezete a testevel egyezik meg. A hej tojasdadalakti, hossza 11—13 mm, szelessege pedig 7—9 mm kbzbtt valtakozik. Az allkapcson feltunb annak hatalmas kbzepsb foga: a sargasbarna, barna vagy barnasfekete szinezetu szerv szelessege 5—5.5 mm, magassaga 2—2.5 mm. A radula kbzepsb foga egyhegyii, az oldalso es szelsb fogak egy-, ket- es haromhegyiiek. A radula keplete: c a b d c a 1 1 2-5 1-3 1 1-3 Eletmodjarbl alig tudunk valamit, szaporodasarol pedig eppenseggel semmit sem. TucUommal eddig csak en tartottam es figyeltem meg Bielziti-kat fogsagban. Itt semmifele beadott zbld levelhez nem nyiiltak, ligyszinten tesztat sem ettek, hanem kizarolag gombat (champignon) fogyasztottak. Az alkoholba helyezett allatok rbvid idb elteltevel teljesen egyszinti sziirkes kekke valnak es elvesztik szep kek csillogasukat, azonban teljesen ilyenek lesznek azok is, amelyek elb allapotban pompas fuzold szinuek voltak! —