Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

vezetek egy darabon egyenletes vastagsagu, azutan megduzzadva a prostatat alkotja, kiilonvalasa utan a rovid, vekony ondocsatornaba megy at, amely viszont a penisben folytatodik; ez utobbi rbvid, vastag, feher szinii szerv, amelynek alapja kbzeleben oldalso kiemelkedest talalunk; a penis visszahuzbizma a penis-fej kbzeleben tapad; a parzbtaska tartalya hossziikas, nyele meglehetbsen karcsii es hosszii, az utbbbi a pitvarba nyilik. Eletmbd. A Limax tenellus kicsiny termete miatt gyakran elkeriilhette a kutatbk figyelmet es igy a rea vonatkozb adatok meglehetbsen hezagosak. A megfigyelbk szerint leginkabb fenyvesekben el, ahol fbtaplalekaul gombak szolgalnak. Becs kbrnyeken nedves arkok kbzeleben fordul elb. A fiatal peldanyok mindig egysziniiek es meg kbnnyen bsszeteveszthetbk az Agriolimax-i&iok fiataljaival. Tekintve, hogy a Limax tenellus rajzolata kesbbbi korban sem lesz sohasem halbzatos, a faj jellemzb kiilsb alaktani sajatsagai az idbsebb peldanyokon mindjobban elbterbe nyomulnak. Fbldrajzi elterjedes: Anglia, Franciaorszag, Belgium, Nemetorszag, Ausztria, Magyarorszag, Svajc, Olaszorszag, Norvegia, Svedorszag, Dania, Finnorszag, Oroszorszag es Palesztina. Magam csak egyetlen magyarorszagi peldanyat ismerem, ezt DUDICH ENDRE gyiijtbtte Sopronban; a becsi miizeumban Fiiimebbl. a Plitvicei tavak mellett fekvb Devcicevacrbl es a Crnopacrbl szarmazb peldanyait vizsgalhattam; ROTARIDES Gidbfalvarbl sorolja fel. A faunakatalbgus a kbvetkezb helyekrbl emliti: Pozsony, Trencsen-Teplicz, Hradek, Oseda, (Sucho-Skalno, Mons Czebrat), Vallis Yratna, Eperjes, Tokaj, Kassa, Szlavbnia. i 5. Limax (Malacolimax) Kostali BABOR, 1893. Malacolimax costalii BABOR, Sb. KONIGL. BOHM. Ges. Wiss., 1893. (1894), T. XX, ff. 8—10. E faj elsb leirasa cseh nyelven jelent meg es igy a zoologusok legnagyobb resze szamara hozzaferhetetlen. HESSE ismeretet nem is innen, hanem csak 1900 bta szamitja, meg pedig annak a cikknek az alapjan, amely nemet nyelven is megjelent a Verh. deutsch. zool. Ges. 1900. evi kbteteben (p. 149). Ez utbbbi ertekezeseben azonban a szerzb mar hivatkozik az elbzb leirasra, tigy hogy a Limax Kostali-nak a tudomanyba valb bevezeteset 1893 bta kell szamitanunk: tekintve, hogy magam sem tudok csehiil, kenytelen voltam a meglehetbsen gyenge abrak utan indulni es belbliik kiolvasni a szbbanforgb faj jellemzb sajatossagait. Szerencsemre a becsi miizeumban is talaltam peldanyokat es igy nem szorultam ra BABOR leirasara.