Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)

Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész

2. Var. Breckworlhiana LEHMANN. Mal. Bl.. 1864, P. 145, TAF. 4 (?), FIG. 1—3. Egeszen sziirke vagy sotetsziirke szinezetii, csak itt-ott talalunk a testen elszorva egyes vilagos, feher vagy sarga foltokat, neha a siitetsziirke pajzs is vilagos foltokat hord. Az allatot kbnnyu a Limax maximus-szal osszeteveszteni, mert nyalkaja gyakran szintelen. Eddig a kovetkezo termohelyeit ismerjiik: Budafok (pincebol), Piliscsaba (pincebol), Rad (Nograd m., pincebol), Ujdombovar (lezart kiitbol), Mecsek hegyseg (Szuado volgy), Kaposvar, Peremarton, Zala-Tapolca (barlangbol), Nagysallo, Dalmaciaban Prolozac Imotski kbzeleben, Lagosta, Comisa, Lissa, Lussin Crande es Lussin Piccolo. A megvizsgalt peldanyok gyiijtoi DTJDICH, GALVAGNI, GEBHARDT, HANKO, PLOBST, STURANY, SZAB6 efe SZILADY voltak. Kiilfoldi elofordulas: Anglia, Nemetorszag, Ausztria, Oroszorszag. Alnem: Malacolimax MALM. Malacolimax MALM. 1868, GBTEBORGS VETENSK. HANDLINGAR, X, P. 66. Az ebbe az alnembe tartozo allatok kicsinyek vagy kbzepes nagysagiiak, ritkan vagy sohasem foltozottak, azonban hatuk es kbpenyiik olykor hosszant savozott, a sbtet savok ilyenkor ketoldalrol hataroljak a hat kbzepso vilagos csikjat; a kbpeny koncentrikus barazdainak kbzeppontja kbriilbeliil a kbzepen fekszik; a hat vege tarajos: a talp legtbbbnyire vilagos es egyszinii, de ritkan elofordul az is, hogy a szelsb talppasztak valamivel sbtetebbek. A radula kbzepfoga haromhegyu, az oldalso fogak harom- es kethegyuek, a szelsok tbvisalakiiak, azonban jol megkiiibnbbztetheto kiilso mellekhegyiik is van. Belcsatornajukra jellemzo, hogy vakbeliik nincsen. Ivarszervek. A penis rbvid, kolbasz- vagy bunkoalakii; ingerloteste csak egyes fajoknak van; a rovid ondocsatorna es a visszahiizoizom legtbbbnyire egymas mellett erik el a penis csiicsat: a parzotaska nyele a pitvarba nyilik; a prostata a petevezetektol nem valik el. A labmirigy az izomzatba van beagyazva es egeszen a hatso vegig er. Ebldrajzi elterjedes: Kbzepeuropa. a Balkan-felsziget allamai, Algir.