Moesz Gusztáv - Soós Lajos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 28. (Budapest 1934)
Wagner, J.: Magyarország, Horvátország és Dalmácia házatlan csigái. I. rész
Az alnemek meghatarozo tablazata. 1(2) A penis hengeres alaku, hosszii, egyes esetekben hosszabb, mint az allat egesz teste; a prostata eliilso fele az oviductustol elvalik; a labmirigy a kozepig er; a radula kbzepfoga egyhegyii Limax L. 2(1) A penis rbvid, kolbasz- vagy bunkoalakii; a prostata az oviductustol nem valik el; a labmirigy egeszen vegig er; a radula kbzepfoga haromhegyii Malacolimax MALM. Alnem: Limax L. s. str. Subgenus Limax s. str. (P. HESSK, 1926). Fajai nagyok vagy igen nagyok, gyakran tarka sziniiek; a test foltjai gyakran savokka olvadtak bssze vagy tbbbe-kevesbbe szabalyos sorokban rendezodtek el; a talp egyszinii vagy vilagos kbzepsoes egy-egy sbtet szelso pasztara tagolodott; a farok rendszerint tarajos, a taraj olykor mas szinezetu, mint a test. A radula kbzepfoga egyhegyu es ugyancsak egyhegyuek az oldalso es a szelso fogak is; az utobbiak tbvisszeruek, azonban a radula szele fele sorakozo fogak gyakran apro szelso mellekhegyeket hordanak. A penis hengeres, hosszu, neha joval hosszabb, mint az allat maga; visszahiizoizma apicalis helyzetu. A hosszii vas deferens legtbbbnyire a penis hegye elott oldalt nyilik be a parosodoszervbe. A prostata eliilso fele a petevezetektol elvalt. A Limax alnemnek ket sectioja van: Heynemannia MALM es Limacus LEHMANN. a) Heynemannia MALM. Heynemannia MALM. GOTEBORGS VETCNKS. HANDLINGAR. X. 1868. P. 54. Macroheynemannia SIMROTH. NOVA ACTA ACAD. LEOP. CAROL., BD. 56, 1891, P. 303. A parzotaska nyele a pitvarba nyilik; a penis visszahiizoizma apicalis helyzetti; a hosszii vas deferens legtbbbnyire a penis hegye elott oldalt nyilik az utobbiba; a rectumon nincsen vakbel; a nyalka viztiszta, atlatszo: a talp egyszinii, vilagos vagy ketoldalt sbtet oldalso pasztak kiilbniiltek el rajta. Az ide tartozo fajok meghatarozo tablazata. 1(2) A talp egyszinii. vilagos; a penis a test egesz hossziisaganak kbriilbeiiil a felet eri el Limax maximus L.
