Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Wagner, J.: Adatok a magyarországi Limnaeák anatomiai, élettani és rendszertani ismeretéhez

gémre voltak. Elsősorban Dr Soós LAJOS osztályigazgató úrnak, aki vizsgálati anyagot és irodalmat bocsátott rendelkezésemre, valamint mindazoknak a zoológus uraknak és barátaimnak, akik tanácsaikkal, adatokkal és buzdításukkal munkám megírásában támogattak. 1. Külső morphologiai sajátságok. A Limnaeák héja (1. és 2. ábra) egyszer tojásalakú, máskor kerek, olykor pedig hosszasan megnyúlt, de a ház alakja nemcsak a fajok, hanem a csiga-egyedek szerint is nagyon változó ; néha papirvékonyságú az állat héja (ampla, Haldemani) máskor viszont nagyon vastag és erős (peregra, megasoma), és legtöbbnyire magasabb, mint amilyen széles. A hazai fajoké jobbra csavarodott, ismerünk azonban balra csavarodott házú Limnaeákat is (4, p. 1). A kanyarulatok legtöbbnyire nagyon gyorsan növekszenek, az utolsó gyakran tetemes nagyságot érhet el, s néha majdnem egyedül alkotja az egész házat ; ilyenkor a tekercs nagyon rövid. A hosszú tekercsű házak rendszerint erősebbek. A héj nagysága a fajok, sőt az egy fajon belül levő egyedek életviszonyai és körülményeitől függően nagyon is különböző : a csupán 10 mm-t elérő, vagy gyakran még kisebb truncatula mellett előfordulnak 60 mm hosszúságú, óriás növésű stagnalis példányok is. A ház nyílása ovális, megnyúlt toiásalakú, vagy kerek, némelykor esetleg a hossztengely irányában erősebben kiterjedt ; a nyílás szélei csak nagyritkán futnak egymással párhuzamosan ; a szájperem összefüggő ; a külső ajakszéle vékony, színe olykor lila, kifelé pedig fehéren szegélyezett ; némelykor peremszerűen kihajlik; a köldöknyílás szűk. résszerű, a belső ajak — ha peremszerűen áthajlik — majdnem teljesen befedheti. Az orsószél a nyílás belső falán némelyik faj esetében jól fejlett reclőt és meglehetősen mély beöblösödést alkothat : a kanyarulatok száma 4 és 8 között szokott változni. Az epidermis rendszerint meglehetősen vastag. A héj színe rendesen szarúsárga vagy szarúbarna, de úgy mint a többi tulajdonságai, ez is a külső körülmények folytán nagyon változhat ; átlátszó, üvegtiszta vagy hófehér formák mellett, zöldes, sárgásbarna, sötétlila, sőt fekete héjjal biró alakokat is találunk ; a színezetnek ez a változékonysága a külvilág tényezőinek hatásán alapszik, mert ezek már egy faj különböző generatióiban is más és más színeződési árnyalatok létrehozását eredFig. 1. Limnaea palustris MÜLL. (Duriaharaszti). 1, 1.