Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Zimmermann, G.: A kanárimadár (Serinus canarius) csontos váza

Az e p i c o n d y 1 u s o k közül a dorsomedialis epicondylus radi­alis kisebb, míg a ventrolate ralis epicondylus tdnaris eró'sebb és proxi­malisan cristában folytatódik, crista, epicondyli ulnaris. Az orsócsont (radius) (1. a. 16. ós 17. képen). A kanárimadár radiusa vékony pálcához hasonló, törékeny, egyenes csontpálca. Hossza 22—23 mm. Két csökevényesen fejlett epiphysise közül a distalis valamivel eró'sebb a proximalisnál. A proximalis epiphysisen apró. köralakú fovea talál­ható. Az epiphysis fokozatosan megy át a diaphysisbe. A diaphysis rendszerint sima, pálcaszerű csontléc, de lehetnek rajta egyharmad és kétharmad távolságban érdességek. A distalis epiphysisen a pálca kiszélesedik, a bemélyedő izületi felülete három tuberculum által határolt, a proximalisnál nagyobb köralakú fovea. A radius és ulna között nagy a spatium interosseum antebrachii. A könyök vagy singcsont (ulna) (I. a 16 és 17. képen). A kanárimadár könyökcsontja a radiusnál jóval erősebb, vastagabb és valamivel hosszabb is. Epiphysisei élesen megkülönböztethetők : izületi felületeik erősen fejlettek. Az ulna átlagos hossza 25 mm. Proximalis epiphysisének izületi felülete kissé a medi­alis oldalra hajlik s egy crista két részre osztja fel, melyek majdnem egyenlőek. A nagyobbik fölött tuberculumot találunk, mely hegyes (1. a 16. és 17. képen). A nagyobbik izületi felülettől distalisan. közvetetlenül alatta foramen nutricium van. A lyuk mellett crista vonul a distalis epiphysis felé. Olekranon nincs. A diaphysis külső felületén szabályos sorban apró gumók vannak, melyek szabályos távolságban emelkednek ki. Az ulna testén gyengén fejlett élek vehetők észre, miáltal négyszögű hasáb alakjára emlékeztet. A diaphysis kissé medialisan hajlott. A distalis epiphysisen ventrolateralisan irányuló troch­leák találhatók, melyek közül a lateralis erősebb. Mindkét trochlea olda­lán dudor van. A kéztó'csontok (ossa carpalia). A kanárimadár szárnyának két kéztőcsontja van. az os carpi radiale és az os carpi ulnare. Az orsói kéztő csont (os carpi radiale) (1. a 18. képen). A kanárimadár orsói kéztőcsontja apró. mindössze 2 mm átmérőjű sapka- v. süvegszerű csont, melynek proximalisan kettő, distalisan pedig

Next

/
Thumbnails
Contents