Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)

Krepuska, Gy.: Kiegészítő adatok Budapest véglényfaunájához

gelláták, hanem más Protozoák regionális elterjedésére is elsősorban a vizek physico-chemiai természete az elhatározó tényező. A thermikus elterjedésükre hazánkban — mint már említettem — először ENTZ GÉZA készített ilyenféle összehasonlítást különböző Peridinea-dolgozataiban. A vizek természetének befolyását a Dinoflagelláták után talán a Chrysomonadinák fejezik ki a legszemléltetőbben. mint az már régebbi idő óta ismeretes volt és legújabban megint ENTZ GÉZA ismertette Chrysomonadina-dolgozatában (Folia Cryptogamica). A többi Flagellata már nem ilyen érzékeny. Különösen pedig már régen tudott dolog, hogy az Euglenák legtöbbje erősen felmelegedő vizek stenotherm alakja, amelyek elterjedésére a víz chemiai természetéből úgy látszik, az organikus anyagok jelenléte fontos. Természetesen valamely vizet, mint biotopot (lakóhelyet), elsősorban az ott tömegesen előforduló, tehát optimális létfeltételek között élő szervezetek jellemzik. Ezek tömeges megjelenésének idejéből szépen lehet következtetni az illető lakóhely vizének hőmérsékleti viszonyaira, fölmelegedésére is. így pl. összehasonlíthatjuk a physico-chemiai szempontból bizonyos fokig rokon Lágymányosi tavat és az Újpesti Dunaágat. Mindkettőnek vize végeredményben Dunavíz, csakhogy az Újpesti Dunaág déli részén a szabad Dunával egyenes összeköttetésben áll és így vize természetesen lassabban és későbben felmelegedő, mint a Lágymányosi tóé, mely a Dunától keskeny töltéssel elzárt és nem is oly mély. Ezen fölmelegedési időbeli eltolódás megnyilvánul a két tó közösen és tömegesen előforduló fajainak időbeli megjelenésében is. így pl. a Lágymányosi tóban a hőmérsékleti viszonyok iránt érzékeny Chrysomonadinák közül a Dinobryon sertularia tömeges megjelenésének ideje március vége, az Újpesti Dunaág hidegebb, későbben felmelegedő vizében ez eltolódik május közepére. Itt közbevetőleg érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a Lágymányosi tó is hamarosan el fogja veszíteni régi jellegét. Eddig vize — mint említettem — végeredményben Dunavíznek volt tekinthető, mert hisz attól csak keskeny töltés választotta el. Most e töltést éppen a communicatio megnehezítése végett tetemesen megerősítették. így a tó vize lassan töményebb, concentráltabb lesz, aminek nyoma valószínűleg mutatkozni fog a fauna megváltozásában is. Táplálékszolgáltatás tekintetében a vizeket KOLKWITZ és MARSSONnal o 1 i g o-, m e s o- és eutroph csoportokra oszthatjuk. Ezek megállapítása a planktonmennyiségek rendszeres mérésével történik. Mivel ez sajnos, a budapestkörnyéki vizeket illetőleg szintén nem történt még