Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Krepuska, Gy.: Kiegészítő adatok Budapest véglényfaunájához
A Budapest körüli vizek hőmérsékének időszakos ingadozását szintén DR ENTZ GÉZA kísérte figyelemmel és azokat a Folia Cryptogamicában megjelent dolgozatában (2) közölte is. Ebben a munkájában a Chrysomonadinákat illetőleg, valamennyi termőhelyre nézve igyekezett ily csoportosításokat adni. Természetesen ENTZ ebben a régen (1925—28) készült munkájában a vizek csoportosításában csak a KOLKWITZ és MARSSON beosztására lehetett tekintettel, ellenben pl. a vizek hydrogénion-concentráció szerinti csoportosítása adatok híjján lehetetlen volt. Azóta jelent meg HÖLL alapvető munkája (3) is, amelyben (p. 88) azt mutatja ki, hogy a legtöbb Dinoflagelláta tenyészésére nézve is elsősorban a víznek chemismusa fontos. Vannak ugyan egyes alakok, amelyek többféle typusú vizben is előfordulhatnak, melyeket ő épen ezért e u r ytop alakoknak nevez. Ilyenek pl. a Peridinium Willei, P. bipes, P. cinctum és Ceratium hirundinella s. str. A legtöbb Dinoflagelláta azonban szorosabb értelemben vett stenotop alak, melyek gazdag kifejlődéséhez a víznek nagyon is meghatározott chemiai feltételei szükségesek. HöLL kimutatta, hogy mintegy 12 faj Dinoflagelláta csak oly vizekben él meg, amelyekben nagyon kevés calcium és kevés anorganikus só fordul elő, a víznek pH-ja alacsony, de a pH ingadozásának bizonyos fokát azért jól elbírják. A Dinoflagelláták legnagyobb része azonban szorosan körülhatárolt pH értéket igényel, relatíve sok anorganikus sót, különösen pedig sok calciumcarbonátot. Ezek a stenotop alakok rendszerint igen nagy egyénszámban fordulnak elő. Calcium, organikus anyagok, hydrogenionconcentrácio (pH) és chloridok azok a főtényezők, amelyeket a Dinoflagelláták elterjedésénél tekintetbe kell vennünk. A vas úgy látszik nem fontos tényező, ugyancsak nem fontosak — a Gloeodinium kivételével — a phosphátok sem. Épen nem meglepő, hogy minden stenotop faj elterjedése e tényezők meghatározott combinációját követeli meg. Egyes fajokra nézve a calcium jelenléte a legfontosabb, másokéra a pH foka és ismét másokéra organikus anyagok jelenléte. A fajok egy meglehetősen nagy csoportjának életképes tenyészésére két vagy több tényező combinaciója döntő. A chemiai tényezőkhöz physikaiak is járulnak, különösen a hőmérsékleti tényezők birnak nagy befolyással elterjedésükre. Kb. egy tucat faj szigorúan stenotherm. A fent felsoroltak alapján HöLL világosan kifejti, hogy oekologiai körülmények meghatározásánál egész faktorkomplexusokat kell tekintetbe vennünk. Az általános hydrochemiai kérdéseknél is kimutatható az, hogy sok esetben a legkülönbözőbb tényezők hatása egymással összefüggésben van.