Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 27. (Budapest 1930-1931)
Koch, S.: Újabb előfordulású barytkristályok Óbudáról és Kapnikbányáról
A kristályokon mindig a c forma lapjai a legerősebben fejlettek, e lapok, valamint az m lapjai határozzák meg a kristály jellegét. Kívülük elég gyakran szerepelnek a b, d, o és z formák is, de mindig csak alárendelt lapokkal. HARMAT ISTVÁN ny. bányaigazgató a Nagybátony-Ujlaki téglagyárnak az óbudai Remetehegyen lévő agyagbányájából egy érdekes darabot ajándékozott a M. N. Múzeum Ásványtárának. A kiscelli agyag a darabon üreget képez, melynek falait zöldes calcit béleli ki. A calcitkristályok a c tengely szerint parallel összenőtt —V 2 romboederek. E kristályok között ül fennőve egy másfél cm hosszú, 1 cm széles, gyengén ibolyás színű, átlátszó barytkristály. A kristálynak nemcsak színe, de habitusa is teljesen elüt a Budáról eddig ismert barytokétól, sőt az irodalomban eddig említett kristályok között is csak gyéren akadunk mására. A kristály az a tengely szerint nyúlott meg, rajta a körül-belül egyenlő mértékben kifejlődött második és harmadik fajta véglapok az uralkodó formák. E két lap metsződési éleit az o (011) közepesen fejlett sávjai tompítják. A kristálynak az öttengely felőli végén az m (110) és cl (102) formák lapjai nagyjából egyensúlyban fejlődtek ki, éppen úgy, mint az uralkodó c és b lapok, ezért a kristály első pillanatra tetragonálisnak látszik (1. ábra). Mint parányi polyeder, illetve mint igen keskeny sávok lépnek fel kristályunkon a z (111), / (113) bipyramisok és a T (410), és r\ (320) harmadik fajta prizmák lapjai. Valamennyi lap fényes, jól tükröző, csak a c lapon észlelhető néhány gyenge továbbnövési idom. A b lapon egy, a kristályba benőtt, kicsiny markasitgumó látható. Összehasonlítva a mészkő üregekből kikerült táblás kristályokon (1) és kristályunkon (2) szereplő formákat, 1. a b c . . m l d u o . z y 8 1. . b c T i/ m . d . o f z . . kitűnik, hogy kilenc forma lapjai által felépített kristályunkon három, eddig a budai barytról nem ismert kristályforma lép fel. Velük a budai barytról ismert kristályformák száma 14-re szaporodott. • Kérésemre a Pázmány Péter Tud. Egyetem I. sz. chemiai intézetében DÓZSA A. volt szíves DR SZEBELLÉDY L. irányítása mellett úgy ezt a kristályt, mint összehasonlításul egy Kis-Svábhegyről származó, c lap 1. ábra. — Fig- 1.
