Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Vendl, M.: Kvarc a szepes-gömöri érchegységből

XXV. ANNALES MÜSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1928. KVARC A SZEPES-GÖMÖRI ÉRCHEGYSÉGBŐL. Irta DK VENDL MÁRIA. (Két ábrával). QUARTZ DE LA MONTAGNE MÉTALLIFÈRE DE SZEPES-GÖMÖR. Par DB MAEIE VENDL. (Avec 2 figures). A Szepes-Gömöri Érchegység ércteléreinek képződése postvulkáni hatásokra vezethető vissza.

1 Az érceket kisérő .pneumatolitikus-hydatogen keletkezésű ásványok között foglal helyet a kvarc is. A siderit társásványa gyanánt Sajóházán, Lucziabányán, Görnörrákoson, Bindtbányán, Felső- és Alsószalánkon előforduló 1—9

l

k cm hosszú kvarckristályokat DE ZIMÁNYI KÁEOLY ismertette.

2 A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében van egy kvarckristály, mely a Szepes-Gömöri Érchegységből származik s mely nemcsak szépségével, hanem elsősorban nagyságával vonja magára a figyelmet, amennyiben hossza körülbelül 25 cm. A színtelen, majdnem átlátszó kvarckristály hematit (vascsillám) zárványokat tartalmaz. A kristály egyik oldalával üreges-sejtes limonitra nőtt. Az üregekben, valamint az üregeket elválasztó lemezek falán hematit látható s egyes helyeken a lemezek fala teljesen hematitból áll. Itt-ott rendkívül apró szemcsékben pyrit ügyelhető meg. A kristály közelebbi lelőhelye a darab etikettjén nincs feltüntetve, de az előfordulási viszonyok és a fellépő társásványok alapján minden valószínűség szerint Gömörrákosról származik. A kristályon fellépő alakok az r [1011] és z {0111] romboederek, 1 SCHAPARZIK F. : Adatok a Szepes-Gömöri Érchegység pontosabb geológiai ismeretéhez. (Math, és Term. Tud. Értesítő XXII, 1904, p. 414). 2 ZIMÁNYI K. : Ásványtani közlemények a Szepes-Gömöri Érchegységből és a Délkeleti Felföldről. (Ann. Mus. Nat. Hung. XIX, 1923, p. 78).