Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)

Koch, S.: Kénkristályok Ajkáról és Pilis-Szent-Ivánról

vágnak a számított értékekkel. Az említett három forma alkotta combinai ót mutatja be 1. ábránk. Lapokban jóval gazdagabbak a másik lelhelyről, Pilis-SzentIV á n-ról származó kénkristályok. Az égett agyagon ülő, világos kénsárga kristálycsoport egyénei részben szinte gömbölyded alakúak a rajtuk fellépő számos kristályforma lapjaitól. A kristályokon, melyeknek javarésze itt is alatta marad az 1 mm-es méretnek, a következő 13 forma felléptét állapítottam meg: c = (001; & = (031} b = {010} eo = (117} m = {110} t = {115} V = {013} s = {113} w = {023} JJ — {111! n = {011} cc = {133} 2- — {135} Öt kristálykát vizsgáltam meg s ezek az alább jelzett formák combinatiói: c b m V w n ê co t s p x z 1. . + • . . + • . + . + .+ 2. + . + . . + . . + .+ +. 3. . + . . . + . . + •+ + + 2. ábra. 4. -f . • - . 4- • H- +•'+•• 5. + .+ + + + + + + + +. .3. ábra. A kristályok mind bipiramisos habitusúak s rajtok, mint látható, különösen a [110] és [100] zónákba tartozó formák lapjai dominálnak. Három forma, az n (011), t (115) és p (111) lapjai egyetlen combinatióról sem hiányoznak. A megvizsgált kristályok közül a lapokban legszegényebbet (1. és 4. sz. combinatiók) öt, míg a lapokban legdúsabbat (5. sz. combinatió, 3. ábra) tíz forma lapjai építik fel. A c (001) kicsiny, rhombusalakú lapjai mindig simák, fényesek, ellenben a kicsiny b (010) lapok és az m (110) aránylag ritkán fellépő, keskeny sávjai egyenetlen felületűek, homályosak. Az [100] zónába tartozó formák lapjai mindig kifogástalan ragyogásúak, úgyszintén az {110} zónába tartozók is. Utóbbiak közül a p (111) és t (115) minden kristályon uralkodólag fejlettek, e két forma lapjai szabják meg a kristályok habitusát. Rajtuk kívül az n (011) és w (023) formák szerepelnek 5. számú kristályainkon erőteljesebben fejlett lapokkal, az összes többi kristályforma csak élénken csillogó keskeny sáv, vagy polyeder alakjában lép fel a combinatiókon.