Csiki Ernő (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 25. (Budapest 1928)
Éhik, Gy.: A mezei görény (Mustela eversmanni Less.) hazánkban
egy csomó más helyről származó fosszilis alsó állkapcsot és egész határozottan az a véleménye, hogy a KORMOS által robusta néven ismertetett maradványok is az Eversmanni alakkörébe tartoznak és valószínűleg szoros összefüggésben állanak a Mauerből leírt fosszilis Eversmanni-m&mdva.nyokkal. 1 Én mindenesetre csak csatlakozhatom SOERGEL nézetéhez. Lássuk azonban hogy van-e eltérés a hazai recens és a fosszilis Eversmanni között? Erre igennel felelhetek. Nevezetesen a hazai fosszilis görények összes felső p' 2-je kétgyökerű volt, mig a hazai recens mezei görényeké csak 50%-ban. A mellékelt táblázat tanúsága szerint a hazai fosszilis görény átlagban az összes méretekben felülmúlja, ha csekély mértékben is a recens alakot, kivéve a felső harmadik premolárist, mellyel nagyságban egyezik és kivéve a felső utolsó zápfog belső gumóját, mely a recens alakon valamivel nagyobb. Másik eltérő sajátság az állkapocs feltűnően magasabb volta. KORMOS átlaga ez esetben 9'1 ?/ ^ H , SOERGEL csupa cf állatán a közép 8"87 "^, HENSEL C? állatain 7'66, O-in 611 és a hazai példányokon 79 Ezzel kapcsolatban az állkapocs is átlagban vastagabb valamivel, ámbár mint említettem, az összes vastagság-méretek a KoRMOs-féle határértékeken belül maradnak. Vagyis, ha a KORMOSféle Mustela robusta legjellemzőbb bélyegeit tekintve, az Eversmanni alakkörébe is sorolandó, mint alfaj jól megállja a helyét s ez esetben, tekintettel arra, hogy a NEWTON- féle név egy valóságos M. putorius-szerü alakra vonatkozik, a KoRMOs-féle robustá-t új név illeti meg. Ezt a pleistocén Eversmanni-sxliikot, tekintettel arra, hogy annak helyes rendszertani értékelését SOERGEL ismerte fel, az ö tiszteletére Mustela Eversmanni 8oei*f/eli-nek nevezem el. A recens magyar mezei görény elsősorban HENSEL Eversmannijával hasonlítható össze, minthogy az általa ismertelett példányok a legnagyobb valószínűséggel egy alfajra vonatkoznak. A HENSEL által megvizsgált koponyák mind. a Wolga (Sarepta és Astrachan közötti szakaszának) környékéről származnak (HENSEL, p. 148). A kezeim között levő másik két oroszországi koponya Woronesh tartományból való s így nyugatabbról származik. Ezek közül az egyik fiatal; a másik kifejlett példány alapján nem sokat mondhatunk. A harmadik oroszországi Eversmanni példányom közelebbi adatai ismeretlenek, én Besszarábiából származónak vélem. A magyar mezei görény a HENSEL által ismertetett példányoknál nagyobb; a kifejlett woroneshi példánnyal nagyságban körülbelül egyező, de ettől színben erősen eltér. A Besszarábiából származottnak sejtett példány nagyságban körülbelül egyező a legnagyobb magyar példánnyal, bár azt el 1 SOERGEL : i. h. p. 169. lábjegyzetben.
