Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zsivny, V.: Ankerit Csetnekről

ANKERIT CSETNEKRŐL. Irta : Dr ZSIVNY VIKTOR. ANKERIT VON CSETNEK (COMITAT GÖMÖR). Von Dr VIKTOR ZSIVNY. Egy csetneki régebbi előfordulású

1

, vascsillámerecskékkel dúsan átjárt, pirittel behintett, pátos sziderit darab

2 üregét fehér színű, öregszemü, kristályos karbonát béleli ki. Eme lényegesen kalcziumot, vasat és magnéziumot, továbbá kevés mangánt tartalmazó kristályos karbonát az üreg felé kristályosodott karbonátba megy át, melyen lapdús és fényes piritkristályok figyelhetők meg. Ezeket ZIMÁNYI KÁROLY ismertette, ki a karbonátról is említést tesz

3

. A következőkben a kristályosodott karbonát vizsgálatát részletesen közlöm. A rhomboéderes, görbült lapú kristályok, melyeken az r (1011} lapjain kivűl egyéb alakok lapjai nem voltak megfigyelhetők, hypoparallel összenövés folytán létesült, 7 mm összélhosszt is elérő komplexeket képeznek mindig, halvány sárgásszürke színnel áttetszők és gyengén gyöngyházfényüek. Az apró darabkákra tört, vascsillámtól és pirittői gondosan megtisztított, alkohollal, majd éterrel megmosott és 110°C-on szárított anyag fajsúlyát piknométerrel határoztam meg. Körülbelül 0*78 gr anyaggal 20"0°C-on két egymástól függetlenül végzett meghatározás szerint a fajsúly: 3-091 } k- é

'"

be

" 3

'°

8A fajsúly meghatározásához használt anyaggal

4 végzett kémiai elemzésre vonatkozólag csak annyit jegyzek meg, hogy a kalczium és magnézium elválasztását, illetőleg azok meghatározását a WINKLER L. W.-féle módszer1 ZIMÁNYI, Centralbl. f. Min. etc. 1926, A, p. 15. 2 A darabot Dr ZIMÁNYI KÁROLY magyar nemzeti múzeumi igazgató úr bocsátotta rendelkezésemre. 3 L. c. p. 15—17. 4 A faj súlymeghatározás után a karbonát sárgább lett ; 0-7846 g anyag súlyszaporodása az első meghatározás után 0"0006 g = 0-07% volt, ami a fajsúlymeghatározáshoz használt anyagnak az elemzéshez való használhatóságát gyakorlatilag nem befolyásolja.