Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei
Frons tota tantum e costa consistera videtur, quamobrem maxime a Fucum ceranoidem vergit. (3.) Cystoseira abrotanifolia (STACKH.) AG. (Fucus abrotanifolius STACKH.) HAUCK p. 298; DE TONI p. 172. — Zengg kikötőjében 1906. IV. 14. [KÜMMERLE] és 1907. VI. 6. [KÜMMERLE, MOESZ[. (4.) Cystoseira barbata (GOOD & WOODW.) AG. (Fucus barbatus G. & W.) HAUCK p. 296; DE TONI p. 169. — Cirkvenica kikötőjében 1895. VI. [BERNÁTSKY]. (5.) Cystoseira barbata (GOOD & WOODW.) AG. (FUCUS barbatus G. & W.) f. crinoides n. f. Cirkvenica a Therapia alatti kikötőben és mindenütt a tengerparti sziklákon Cirkvenica és Selce között 1908. VIII. [FILARSZKY]. A főalaktól főleg abban tér el, hogy hosszúkás elliptikus keskeny, egy vagy két tüskével ellátott léghólyagjai gyérebben jelennek meg vagy a telep némely részein .egészen is hiányozhatnak; gyakrabban kevésbbé tűnnek fel, mert összefolynak. A receptakulumok az utolsórendű ágacskáknak a végén fejlődnek ; megnyúlt orsó alakúak, rövidebb-hosszabbra kihúzott, finom tövisszerü hegyben végződnek, felületük szemölcsös, nem tüskézett úgy mint a Cystoseira crinitá-nál. Különben az egész növény külső habitusánál fogva inkább a C. crinita-ra, mint a C. barbata-m emlékeztet. Vesiculae elongato-ellipsoideae, spinis singulis aut binis coronatae, rarae aut desunt; ubi adsunt, plerumque parum eminent, nam praetenuissimae et confluentes. Receptacula terminalia nunc abbreviata, nunc elongata, vesiculis longiora, verrucosa, mucronata sed inermia ut in C. crinita. Frons tota magis ad frondem Cystoseirae crinitae, quam C. barbatae admonet. (6.) Cystoseira crinita (DESF.) DUBY (FUCUS crinitus DESF.) HAUCK p. 296; DE TONI p. 168. — Abbázia, Quarnero-fürdő 1895. VI. 15. és Buccari mellett VI. 18. [BERNÁTSKY]; Novi és Cirkvenica mellett 1908. VIII. [FILARSZKY]. (8.) Cystoseira ericoides (L.) J. AG. (FUCUS ericoides L.) HAUCK p. 295; DE TONI p. 167. — Zengg kikötőjében 1906. IV. 24. [KÜMMERLE]. Dictyotaceae. 10. Dictyota dichotoma (HUDS.) LAMOUR. (Viva dichotoma HUDS.) HAUCK p. 306 ; DE TONI p. 263. — Dalmácia, Busi sziget tengerpartján 0*5 m mélységben 1914. IV. 24. és B. 15. 11. Dictyota dichotoma (HUDS.) LAMOUR. (Viva dichotoma HUDS.) f. attenuata (KTZ.) DE TONI (Dictyota attenuata KTZ.) HAUCK nem említi, DE TONI p. 264. — Dalmácia, Busi sziget tengerpartján 0*5 m mélységben 1914. IV. 24. 12. Dictyota dichotoma (HUDS.) LAMOUR. (Llva dichotoma HUDS.) var. im-