Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Szalai, T.: A várpalotai középmiocén faunája
108*07—115*20 m mélységben is megvannak, az Amphistegina kivételével. Ez a réteg, amint azt a VII. számú fúrásból tudjuk 1 ) a triász födolomitra telepszik. Helyzetéből következtetve, arra gondolhatunk, hogy előbb képződött, mint a homokbánya és a külfejtés l ) anyaga. Ezzel szemben mást mond a III. sz. fúrás, t. i. ez a bánta-pusztaihoz nagyon hasonló faciesü (Ostrea és Pecíen-cserepekkel), a homokbányától 1600 m-re van, továbbá a lignittelepet is keresztezte ; tehát minden jel szerint egy nívóban van a homokbányával, illetőleg a külfejtéssel ; mindez arra utal, hogy ez a III. számú rétegsor csak faciese az előbbieknek és valószínűleg azonos a leülepedés idejét véve tekintetbe a bántaival is. Várpalota délnyugati szélén feküsznek a régi bánya (Antal-akna) műveletei ; a lignit itten a felszínre emelkedik és kibukkanását csak a fiatal törmelékkúp takarja. Ettől a kibukkanástól Ny-ra, a peremártoni úttól mintegy 200 m távolságban a bányavállalat homokbányát nyitott. Az itteni feltárt durvaszemű homok egy jól megtartott főleg kicsiny alakokból álló faunát tartalmaz. Ez az a sajátságos képződmény, amely tetemes vastagsága, faunagazdagsága és annak változatossága által méltán érdemel figyelmet. Az itteni fajokból a következők voltak felismerhetők : Foraminifera. Amphistegina Haueri d'OßB. (STRATJSZ L. meghatározása). Coelenierata, sp. 1 Crinoidea. Antedon sp. (kacsíz.) Vermes. Serpula (Serpidorbis) arenarius L. Bryozoa. Cellepora cf. globularis BRONN. — sp. Membranipora sp. Eschara punctata PHIL. Lamellibranchiata. Crassostrea c f.crassissima LMK. Ostrea gigensis SCHLOTH. (Gryphea [Crassostrea] gigensis SCHLOTH.) Ostrea sp. Anomya ephippium L. nov. forma. — cf. ephipium L. Anomya sp. Clamys tauroper striata SACC. Aequipecten cf. scabrellus LMK. — — var elongatida SACC. Pecten sp. Lima (Mantellum) inflata GHEMN. nov. form. Lima sp. Modiola sp. Mytilus sp. Arca Noae L. 1 Néhány törött példány áll rendelkezésemre, az egyik az Astrea crenulala GOLDE, fajjal hozható vonatkozásba. DB FERENCZI ISTVÁN m. kir. osztálygeológus ezeknek pontos meghatározását tervbe vette.
