Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Noszky, J.: A magyar középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az oligocén - a miocéntől való elhatárolás kérdése

cénhez vett fiatalabb rétegekben az embert; és ez így tényleg megfontolást igényel. II. Közép-Oligocén (Rupelien v. Tongrien). A. A hárshegyi homokkő. Ennek a kezdettől fogva különösen korra nézve sokat vitatott képződménynek a kérdéséhez — területem zöméről hiányozván — csak pár adattal járulhatok hozzá. Hogy a hárshegyi homokkőképződmények egy része, nevezetesen az esztergomiak, pilisborosjenőiek, vörösváriak stb. és valószínűleg a csatlakozó budaiak is a régebbi alsó, vagyis mai feltogásunk szerint a középoligocénhez (114, p. 210) tartoznak, azt több régi és újabb szelvény és fúrás igazolja, amennyiben ezeket a kiscelli agyag alatt, közvetlenül az erős denudatiót szenvedett Eocén-trias alaphegységre települve, helyenkint az alsó oligocén terrigén üledékfoltok felett észlelhetjük. Legfeljebb az volna közelebbről tisztázandó még, hogy ezek a kiscelli agyagok egyenértékűek-e a budai kiscelli agyagokkal vagyis a typussal? Vagy pedig már esetleg egy magasabb szintnek megfelelő agyagos betelepülések-e, vagyis afféle foraminiferás agyagmárgák? (104, p. 40—41). Felvételi területemen csak a balassagyarmati (92, p. 345) mélyfúrás alján, vastag kiscelli agyagréteg alatt (210—553 m-ig) volt a kristályospala alaprétegen, vékonyabb (30 m) homokos képződmény, amelyet mint előbb már jeleztem, esetleg ide is lehet sorozni — a meginduló transgressió első nyomaként. A losonczi artézi kutakban a kiscelli agyag nem volt typikus, inkább homokos betelepülésekkel, sőt szenes nyomokkal is tagolt f. oligocénnak lehetne inkább minősíteni ; itt is volt valami, de nem ilyen jól kifejezett, homokos réteg a kristályos-palán. FERENCZI a hárshegyi homokkövet a kiscelli agyag alá a k. oligocénba iktatván, a terrestrikum foszlányos képződményeit (114, p. 200—201) teszi az oligocén aljára. De a hárshegyi homokkő kérdését mégsem lehet megoldottnak tekinteni, hiszen többhelyt; például a hidegkúti medence, Solymár, Csobánka, Pomáz, dunabalparti hegyrögek vidékén a f. oligocén rétegekkel komplikálódnak ezek, amire SCHRÉTER utalt először, ahogy SCHERE is közli (116, p. 69) és így igen nagy a valószínűség, hogy a hárshegyi homokkő typusú elkovásodott homokkő-képződményeknél, amelyek a törésvonalakon fellépő régi hévforrás-geysir-tevékenységnek köszönhetik részben létrejöttüket, a fiatalabb oligocén-képződmények is szerepelnek. Például a Nagyszálon vagy Csőváron is, az elkovásitott homokkő olyannyira nem egységes; meg van benne a kavicskonglomerát számba vehető képződményektől kezdve, a legfinomabb szemű képződményekig, amelyek szövete csak egy kiscelli agyag vagy foraminiferás agyagmárga szövetének felelhet