Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

Vorderseite des Halses, Hackenileck des Mesonotums, unterer Teil der Mesopleuren, Tegulae, Flügelbasis und Schildchen gelb, Hinterschildchen rötlichgelb, Hüften, Vorder- und Mittelschenkel und Schienen, Tarsen, Hinterschenke] und Spitze der Hinterschenkel dunkel, Hinterleib vom hinteren Teil des zweiten Tergits angefangen rot. Die ganze Oberfläche des Körpers schwach grau behaart. Länge 8 mm. Alexeter sectator THUNBG. var. 9 —• Japan (VADONA). Alexeter sectator THÜNBG. var. sibricns nov. var. cf — Sibiria orientális: Raddefka. A fej meglehetős erősen keskenyedő; a tor egészen fénytelen, az oldal lécek gyengék. A pro- és mesopleurák közötti varratok vörösek, a csípők és tomporok sárgás-vörösek, a hátulsó csípők felül kissé sötétebbek. Hossza 11 mm. Egyébként olyan mint a törzsfaj. Kopf ziemlich stark verschmälert, Thorax ganz matt, die Seitenleisten schwach. Die Suturen zwischen den Pro- und Mesopleuren rot, die Hüften und Trochanteren gelbrot, Hinterhüften oben etwas dunkler. Länge 11 mm. Sonst wie die Stammform. Alexeter testaceus F. cf — Budapest: Vadaskert (1910. IV. 23; WACHSMANN), Pilis-Maróth (SZÉPLIGETI). Lamachus lophyrorum HOLMGR. var. nif/rescens nov. var. 9 — Hungária (ex pupa Lophyrus sp.) A törzsalaktól sötétebb színeződése különbözteti meg, az arcmező sokkal kisebb, a tor egészen fekete, csak a paizsocska foltjai vannak jelen, a paizsvég is fehér. Von der Stammform durch die dunklere Färbung verschieden: das Gesichtsfeld ist stark reduzirt, Thorax ganz schwarz, nur die Schildchenflecke vorhanden, Hinterschildchen auch weiss. Barytarbes Csikii n. sp. f — Radnai havasok: Ünőkő (1903. VII. 17; CSIKI). A fej erősen duzzadt, hátrafelé nem keskenyedő, hátulsó szögletei kerekítettek, hátul nem kikanyarított. A homlok lapos, a halánték széles, a pofák kissé rövidebbek mint a felső állkapcsok töve. Az arc párhuzamos szélű, kissé szélesebb mint hosszú, a halánték szétszórtan pontozott és oldalt fényezett. A homlok, az arc és a pofák durván ráncolva pontozottak és fénytelenek. A fejpaizs az arctól alig elkülönített, oldalgödröcskéje jól kifejlődött, elül kerekített, durván ráncolt. A felső állkapcsok erőteljesek, alsó foguk hosszabb. A szemek nem kikanyarítottak. A torközép elül meredek, gyengén háromleb enyű, szétszórtan durván pontozott, kissé fénylő. A notaulik nagyon laposak és rövidek. A paizsocska domború és durván ráncolt. A torvég durván ráncolt, csak oldallécei és az area petiolaris fejlődtek ki, mely utóbbi legfeljebb egyharmad hosszát